Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 24 (302. szám) - Az agrárgazdaságról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. GOMBOS ANDRÁS (SZDSZ):
915 rendkívül részletes, aprólékos szabályozást az elmúlt évtizedekben már majdnem hússzor - ha jól emlékszem, tizenkilencszer - kellett módosítani. Ezt a jogrendet követni a részünkről akkor lenne lehetséges, ha a mi agráriumunkat szerves részévé, kiszolgálójává szeretnénk tenni ennek a gazdaságnak, és a magyar gazdaságban stabil, kialakult agrárstruktúra, tőkeerős, versenyképes vállalkozások működnének. Sajnos azonban a magyar mezőgazdaságba n nincs ilyen helyzet: a mi agrárgazdaságunk egy politikai jégverés utáni állapotban van, amely jégverés során a történelmileg, politikailag elkerülhetetlen és szükségszerű kárpótlás anyagi, strukturális, és úgy gondolom, ne szégyelljük kimondani: morális terheit is döntően az agrárgazdaságnak kellett viselnie. Nem kizárólagosan, de többek között ez is az egyik döntő ok abban, hogy a mezőgazdaságban körülbelül 500 milliárd forint tőke- és vagyonvesztés alakult ki az elmúlt néhány évben. Amikor az agrártörvé ny milyenségéről döntünk, azt is figyelembe kell vennünk, hogy a magyar agrárium a strukturális, a tulajdoni és tulajdonviszonyok átrendeződése alatt áll, tehát egy folyamatosan változó gazdasági ágazatról van szó, és ezek nagyon sok esetben kialakulatlano k is. De azt is figyelembe kell vennünk, hogy mi az Európai Unióba akarunk jutni, és ennek az Európai Uniónak van egy agrárszabályozása, mely agrárszabályozás döntően az 1955ben megalkotott és a mai napig is hatályban lévő és jól működő német mezőgazdaság i törvényen alapszik. Ebből természetes logikával az következik, hogy a mi agrártörvényünknek is a német alaptörvény mintájára kell elkészülnie. A kormány ezt tette, és megítélésünk szerint helyesen tette. A kormányt ebben a döntésében jelentősen segítette az 1990 tavaszán, az agrárprogram vitája során kialakult szakmai katartikus állapot. Ez az össztársadalmi vita, amely jelenleg is tart, nagyon komoly szellemi, politikai, morális hozadékkal bírt: világossá tette a társadalom többsége előtt azt, hogy az ag rárgazdaság nem csupán egy gazdasági ágazat a sok közül, hanem lényegesen több annál; több egyszerű ágazatnál, mert hiszen az agrárium termékei, azok minősége, hozzáférhetősége, ára valamennyi állampolgárt érintik. Viszont a megélhetést jelentő fő- vagy me llékjövedelem megszerzése szempontjából a statisztikai adatok szerint minden negyedik állampolgárt - beleértve a csecsemőt is - valahol valamilyen módon érint az agrárgazdaság. Ezen túlmenően egy újabb fontos szempont, amit figyelembe kell vennünk, amikor ennek a törvénynek és magának az agráriumnak a fontosságáról beszélünk, az az, hogy Magyarország olyan kivételezett helyzetben van, hogy a területének több mint 70 százaléka mezőgazdaságilag művelhető terület - ez egy hatalmas előny! De ezen túlmenően szív es figyelmükbe szeretném ajánlani azt is, vegyük figyelembe, hogy ennek az agráriumnak - a gazdasági okokon és a szerepein túlmenően - szociológiai, szociális, munkaerőpiaci és kitüntetetten vidéklakosságmegtartó feladatai is vannak, és ezt is figyelembe kell vennünk. A társadalmi vitában világossá vált, hogy a társadalom többi szférájában viszonylag jól működő közgazdaságipénzügyi tőkefolyamatok az agrárgazdaságban ugyanolyan mechanikusan nem képesek működni, mert itt a biológiai törvényszerűségek minde n más ágazatnál nagyobb kockázati tényezőt jelentenek. De a piaci kockázaton túlmenően figyelembe kell vennünk azt is, hogy a tőkemegtérülési idő a viszonylag alacsony jövedelemtermelő képesség miatt lényegesen hosszabb, sokszor többszöröse más ágazatokéna k. Ez utóbbi igazolására legyen szabad idéznem a német mezőgazdasági miniszternek az 1995. évi beszámolójából, illetve a német parasztszövetség '94. évi helyzetjelentéséből a következő adatot: a német gazdaságban '93ban - tehát már az egyesülés után - egy mezőgazdasági munkahely megteremtéséhez 450 ezer német márkára, míg a gazdaság más ágazataiban 250 ezer német márkára volt szükség. (11.50) Úgy gondolom, hogy arányaiban Magyarországon is hasonlóak lehetnek a viszonyok; nincs okom feltételezni, hogy Magya rországon ez másképp működne.
