Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 24 (302. szám) - Az agrárgazdaságról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. NAGY FRIGYES földművelésügyi miniszter, a napirendi pont előadója:
908 Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtá rsaim! A magyar agrárgazdaság átalakítása és fejlesztése elérkezett immár ahhoz a mérföldkőhöz, amelyet a magyar agrártörvény megalkotása jelent. A nemzetközi gyakorlatra kitekintve minden fejlett ország rendelkezik egy olyan törvénnyel, amely alapjaiban s zabályozza a mezőgazdasági termelők és az állam gazdálkodási viszonyát. Erre azért van szükség, mert az agrártermelés, benne a mezőgazdasági termelés egy sajátos gazdasági ága a nemzetgazdaságnak. Nagyfokú a természeti kitettsége, hosszú termelési ciklusú biológiai anyagokat használ a termékek előállításához. Olyan gazdasági környezetben is folytatódik, ahol a piaci és a közlekedési infrastruktúra fejletlen. Megállapítható az is, hogy számos mezőgazdasági termék nemzetközi kereskedelme globalizálódott. A pi ac keresleti és kínálati viszonyai, értve ez alatt a többlettermést, illetve az átmeneti hiányokat, ezideig még kiszámíthatatlan éghajlati változásoktól is függnek. A termőföldnek mint sajátos termelési eszköznek korlátozott a mennyisége. A vidéki, a falus i életforma megőrzése és lehetőség szerint való modernizálása a mezőgazdasági termelést végzők számára törvényi garanciákat igényel. Közismert, hogy az Acquit Communautaire, azaz az Európai Unió közös jogszabályainak rendszere, jelentős részben az agrárpol itika kötelező érvényű szabályozását tartalmazza az agrártermelők, a kormányok és a brüsszeli bizottság kötelezettségeit és jogait illetően. Ez többek között kimondja, hogy szabályozás szempontjából a mezőgazdaság speciális terület. Ez az alapja a különböz ő piacszabályozási és támogatási intézkedéseknek. Tisztelt Képviselőtársaim! A magyar agrárátalakulás befejezése, az agrártermelők jogos igényeinek figyelembevétele és nem utolsósorban az európai uniós csatlakozási előkészületek megkívánják a magyar agrárg azdaságról szóló törvény megalkotását. A jelenlegi gazdasági környezetben az amerikai hasonló törvényhez, a Farm Billhez hasonló átfogó szabályozás megalkotásának nincsenek meg a feltételei, ezért a kormány által benyújtott tervezet a német agrártörvény ke retszabályozási jellegét veszi át. A benyújtott törvényjavaslat fontos állomás az agrártámogatásra vonatkozó egységes jogi szabályozási rendszer kialakításában. A téma ismerői talán még emlékeznek arra, hogy néhány évvel ezelőtt eltérő időpontban és eltérő jogi szinten megalkotott jogszabályok jelentek meg az egyes támogatási célokról, illetve feltételekről, amely konstrukció szinte eleve kizárta az összhang megteremtésének a lehetőségét is. Mára, részben e törvényjavaslat benyújtásával, már elérkeztünk oda , hogy az agrárpolitikai célok megvalósulását stabil és áttekinthető jogi szabályozási rendszer segíti. Mezőgazdasági alapanyagok különböző hosszúságú termelési ciklusai - például ültetvények esetében 3050 év, egyes állatfajok esetében 510 év, de például a búza előállítása is körülbelül 10 hónapot igényel , csak akkor engednek meg ésszerű vállalkozásindítást, illetve fejlesztést, ha erre közép- és hosszú távú jogi és intézményi keretek biztosítékokat szolgáltatnak. Meg kell azt is jegyezni, hogy a törvé ny EUkonform, hiszen az Unió tagállamai rendelkeznek nemzetközi agrártörvényekkel. Az agrárpolitika egyik alapja a mezőgazdasági jövedelempolitika és annak intézményi eszközrendszere. Adottságaink és nemzetgazdasági érdekeink egyaránt azt indokolják, hogy hosszú távú garanciákkal teremtsünk stabilitást, megbízhatóságot az agrárágazatban. Alapvető fontosságú, hogy jó minőségű termelési alapjaink és hagyományos mezőgazdasági kultúránk adottságai minél jobb hatásfokkal hasznosuljanak. Tisztelt Országgyűlés! A z agrártermelés szükségességét, fontosságát, a vidék lakosságmegtartó képességének növelését, a táj arculatának megőrzését, környezetünk megóvását illetően az agrárágazat szerepe, helye vitathatatlan. Így minden érdekelt egyetért abban, hogy az agrárgazdas ág fejlesztése nemzeti érdekünk. A megbízhatóság, a kiszámíthatóság, a stabilitás törvényi alapokra helyezett garanciákkal, szabályokkal, intézmények létrehozásával érhető el.
