Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 24 (302. szám) - Az ülésnap megnyitása - A menedékjogról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - POZSGAI BALÁZS (MSZP):
895 folyamatos figyelmének kell vagy kellene ellensúlyoznia. Csak az a kérdés, hogy a magyar értelmiség akare, képese megmozdulni, felháborodni, tiltakozni, ha nem a saját pozíciójáról, a honoráriumainak tbjárulékolásáról van szó, hanem olyan absztrakt értékről, mint a menedéket kérőkkel való emberséges bánásmód. Lennee, aki a racionális idegenrendészeti akciókban felfedezné az emberiség elleni bűntett vesze delmét (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi a felszólalási idő leteltét.) , mint ahogy, hogy ismét a magyar keresztény hagyomány egy jelentős alakját idézzem, Schlachta Margit tette, aki 1941ben, meglátogatva a Galíciába... Kár... - ezt az idézetet é rdemes volna meghallgatni, megismerni. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK (dr. Áder János) : Soron következik Pozsgai Balázs, az MSZP képviselője; őt követi Hága Antónia, a Szabad Demokraták Szövetsége részéről. Megadom a szót Pozsgai Balázs képviselő úrnak. PO ZSGAI BALÁZS (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Örülök annak, hogy az eddigi vita során több az egyezőségünk, mint a különbözőségünk, mégis engedjenek meg néhány általános megjegyzést a menedékjogról szóló törvényjavaslathoz . Magyarország az évszázadok során megszámlálhatatlanul sok menekülőt, új hazát kereső elűzöttet fogadott be, és sajnos a történelem viharai ugyancsak sok embert kényszerítettek az ország elhagyására. (10.10) A második világháború után a '80as évek másodi k feléig tartó időszak alapvető jellemzője volt, hogy a menekültek befogadására ideológiai alapon került sor. Menedékjogra vonatkozó szabályozás az akkor hatályos alkotmány ideológiai töltetű deklarációján kívül nem volt. Ilyen körülmények között szembesül t 198788tól a politikai vezetés, a rendészeti és tanácsi igazgatás, de a társadalom egésze is a szomszédos Romániából illegálisan érkező, mind nagyobb számú menekülővel. A menekülőkről való gondoskodást először az itt élő rokonok, barátok, az egyházak és a Magyar Vöröskereszt vállalták fel. Az akkori vezetés - a jelentős társadalmi nyomást is érzékelve - igyekezett a menekülők fogadását a meglévő jogi keretek közé szorítani, valamint a tárcaközi bizottság felállításával, a tanácsok bevonásával és az ellát ás költségeit biztosító pénzalap megteremtésével a tevékenységet összehangolni. Tisztelt Ház! A mai menekültügyi igazgatás jogszabályi és intézményi alapjai 1989ben teremtődtek meg, a menekültek helyzetéről szóló, 1951. évi genfi egyezményhez és az azt ki egészítő, 1967. évi New Yorki jegyzőkönyvhöz való csatlakozással, továbbá a menedékjogi eljárás szabályozásával, az elismert menekültek jogállásának szabályozásával, a BM Menekültügyi Hivatal és helyi szervei, valamint a befogadó állomások létrehozásával. Az Országgyűlés az alkotmányból eredő kötelezettségének tesz eleget, és közel nyolcéves hiányt pótol, amikor vitára bocsátja és a jelen lévő képviselők kétharmadának szavazatával remélhetőleg minél hamarabb elfogadja a törvényjavaslatot. A törvény megalko tásának szükségességét igazolják azok az elmúlt években bekövetkezett események is, amelyek következtében a volt Jugoszlávia utódállamaiból a háborús események elől menekülve, 1991 nyara óta több mint 70 ezer fő érkezett Magyarországra és kért ideiglenes m enedéket. A háborús menekültek többsége nem tartozik a genfi egyezmény hatálya alá, nem vitatható azonban, hogy a róluk való gondoskodás minden államnak alapvető humanitárius kötelessége. Természetesen nem szabad elfelejteni azt sem, hogy e kötelesség telj esítése nem lehetséges a befogadó tagállamok együttműködése, a méltányos tehermegosztás elvének alkalmazása nélkül. Magyarország e kötelezettségnek nemzetközi elismerést kiváltva tett eleget. A jogi szabályozás
