Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 23 (301. szám) - A társasházról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - TAMÁSSY ISTVÁN (SZDSZ):
874 A társasházak zöme a korábbi tanácsi lakások privatizációja után alakult ki. E társulási forma úgynevezett kényszertársulásnak nevezhető, his zen a lakók a korábbi lakásügyi hivatalok kiszámíthatatlan szeszélyei alapján kerültek egymás mellé. Mindezzel azt kívánom elmondani, hogy a lakások nagy részében a lakosság összetétele nem homogén. E tekintetben állításom nem feltétlenül pejoratív. A létr ejött társulások lakói számára azonban rendkívül visszataszító, ha egyegy lakótárs közös költségei kifizetését szomszédaitól várja el vagy őket erre kényszeríti. Az a tény, hogy a magyar társadalomban egymás iránti szolidaritás működik, sok példával bizon yítható. A szolidaritás elvének működése azonban az önkéntességen alapul, ami egy terheit nem fizető lakótárs esetében nem tekinthető annak. Ha a lakóközösségek ez idáig tehetetlen felháborodásukban a nem fizetőkkel szemben emberjogilag hibásnak minősített lépéseket tettek, ez mindenki számára érthető. Az emberi jogok elszánt védelmezői számára azonban feltenném a kérdést: a rendesen fizető, becsületes, tisztességes lakókat ki védi meg a nem fizetők terrorjától. A törvénytervezet á ltal javasolt megoldás: hat hónap nem fizetés után bírósági eljárás, majd azt követően a lakásra jelzálogterhelés a jelenlegi helyzethez képest kétségtelen javulást ígér, bár rendkívül bonyolult. Megítélésem szerint e megoldás nem gyógyítja alapvetően a ba jt, csupán csillapítja a fájdalmakat. E kérdésben a más törvényekkel való harmonizáció két kapcsolódási ponton áll fenn. Szükséges az ingatlannyilvántartási rendszer gyors, pontos, megbízható és naprakész működtetése; szükséges a jelzálogtörvény alkalmazá sa, amelynek javaslatai alapján a jelzálog bankok által átvállalható és meghitelezhető. Kérdés, hogy ma akade ilyen bank a bankrendszerben, valamint lehetségese a lakóházi közösség jelzálogelsőbbségének biztosítása más igényekkel szemben. Többen szóvá te tték a lakásfelújítások kérdését. E problémát nem mint esztétikai vagy technikai kérdést kell vizsgálnunk, hanem a társasházi tulajdonforma nézőpontjából kell a törvénytervezetet minősítenünk. Elősegítie a társas lakástulajdonlás formája, avagy akadályozz a az épületek jó karbantartásának magánszemély, valamint a lakóközösség által elvárható igényeit? Nos, megállapítható, hogy eddig az egyéni tulajdonlás rendszerének doktriner módon való kezelése - azaz hogy minden lakó egyetértése vagy másként 100 százalék os szavazati arány szükséges - a legtöbb esetben illuzórikussá tette a lakóközösség többsége által támogatott vagy kívánt megoldás megvalósítását. Mindig akadt valaki valamilyen okból, aki nem értett egyet a többi lakótársával. A törvényjavaslat szerint az épület felújítása nyilván nem a lakás kifestését vagy új szőnyegpadló elhelyezését jelenti. A felújítás ebben az esetben egy hosszabb időre vonatkozó ciklusigényt, javítást, szerkezeti elemek teljes felújítását, illetve cseréjét érinti. Ebbe beleértem a f ödémcseréket, a liftek cseréjét, a tetőszigeteléseket és így tovább. E kérdésekben a törvényjavaslat szerint - mivel a teljes lakóközösséget érintik - a közgyűlés határoz. E határozat kétharmados többségű lehet. A teljes társasházi lakásállományra visszaté rve: meg kell mondani, hogy nagy része komolyabb felújításra szorul. A régebbi épületekben főleg födémcserék, az újabbakban az energiatakarékos hőszigetelések elkészítése válik időszerűvé. Ismét a törvényi kapcsolódásra hivatkozom: a múlt ciklusban elfogad ott lakástakarékpénztári törvény vitájában is elmondtam, hogy nézetem szerint a takarékpénztárakban képződött, négy év takarékoskodás utáni közel 1 millió forint kitüntetetten a felújítások fedezésére alkalmas. Tehát egy kapcsolódó törvény - ahogy a példa mutatja - e törvény megvalósulását segíti elő. A hőszigetelésekkel kapcsolatban pedig megjegyezhető, hogy e célra az úgynevezett német hitelből 3 milliárd forint áll ma rendelkezésre, amiből energiatakarékos hőszigetelő rendszerek kialakítása biztosítható , főleg a hőtechnikai igények korábbi szabványai szerint készült paneles épületekben. A kormányrendelet szerint tíz lakás feletti épületek esetében a költségvetés átvállalja a kölcsön kamatainak mintegy kétharmadát. Az állami támogatás igénybevétele minden lakóközösség számára komoly segítséget jelenthet, amely a vagyon megőrzése mellett a fűtési költségek jelentős csökkenésével is járhat.
