Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 23 (301. szám) - A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. PUHA SÁNDOR (SZDSZ):
861 A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII . törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általá nos vitájának folytatása és lezárása . Az előterjesztést T/4716. számon kapták kézhez képviselőtársaim. Megkérdezem képviselőtársaimat, hogy mindenki szólni akare, aki felszólalásra előre jelentkezett. (Többen bólogatnak.) Megadom a szót Puha Sándor képvis elő úrnak, SZDSZ, akit Tóth Tihamér képviselő úr követ, utána Gyárfás Ildikó képviselő asszony, majd Várnai képviselő úr. DR. PUHA SÁNDOR (SZDSZ) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A kormány még július hónapban beterjeszte tte a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény módosításáról szóló javaslatát. A '92. évi törvény megteremtette egy modern, európai karriertípusú közszolgálati rendszer alapjait. Az eltelt öt év tapasztalatai alapján azonban megfogalmazh atóak a változtatás irányai, indokolható a változtatás igénye. Először vizsgáljuk meg az előkészítés folyamatát! Az előkészítést közel egyéves egyeztetés követte, amelynek során az érintettek - szakszervezetek és érdekszövetségek - megfogalmazhatták észrev ételeiket, javaslataikat. A téma iránt érdeklődő képviselők ugyancsak részt vettek, vehettek az előkészítésben. Érdemi szerep jutott a létrehozott kodifikációs bizottságnak. Az észrevételek meghallgatása után került sor a javaslat megfogalmazására. A terve zet igyekszik a régi törvény hiányosságait pótolni, korrigálni azokat a tapasztalatok tükrében, és igyekszik teljesíteni a jogharmonizációt; egyrészt más törvényekkel - foglalkoztatási, munka törvénykönyve, közalkalmazotti törvény , másrészt az uniós jogg yakorlattal, továbbá növelve, de legalábbis megtartva korábbi előnyünket a közszféra munkajogi szabályozása terén, a volt keletközépeurópai országokkal szemben, ugyanis ezt a szabályozást nálunk végeztük el először. Most pedig nézzünk néhány megfogalmazo tt kritikai elemet! A szakszervezeti oldal szerint ez nem a várt, átfogó, reformértékű módosítás. Nem megfelelő a közigazgatás finanszírozási rendszere. Ezzel tulajdonképpen egyet is lehet érteni, sajnos azonban figyelembe kell venni a pénzügyi korlátokat. Hogyan is alakul ki a köztisztviselő illetménye? Végzettsége, szolgálati ideje és szorgalma, rátermettsége alapján besorolják valamely osztályba és fokozatba. Ez a besorolás egy szorzószámot ad, amelyet az illetményalappal szorozva kapja meg az illetményé t a köztisztviselő. Az illetményalapot a költségvetési törvényben határozza meg a parlament, vagyis ez elsősorban a mindenkori költségvetés állapotától függ. A szorzószámot viszont a köztisztviselői törvényben határozzuk meg, vagyis ez látszólag független a költségvetéstől. Ez azonban csak látszólagos, hisz felelősségteljes politika ezt is csak a mindenkori pénzügyi kondíciók alapján változtathatja. Ráadásul átalakuló társadalmunkban a köztisztviselői szféra kialakulása sem tekinthető még véglegesnek. Az át alakulások befejeztével és a gazdaság stabil és hosszú távon is megalapozott fejlődésével - aminek irányában meggyőződésem szerint a legjobb úton haladunk - érhetünk el oda, amikor az illetményrendszert a mostaninál sokkal jobban függetleníthetjük a minden kori költségvetéstől. A másik kritikai észrevétel, hogy a köztisztviselői kör egészére azonos garanciák érvényesüljenek. Természetesen erre valóban törekedni kell, és a tervezet tartalmaz is jelentős
