Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 23 (301. szám) - Az országos népszavazás elrendeléséről szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - GYIMÓTHY GÉZA (FKGP): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán):
856 rendelkezést alkalmazni kell a szervezettől való megváló (kilépő, kizárt stb.) taggal (tulajdonossal) történő elszámolás esetén is." Tisztelt Képviselőtársaim! M iért vannak ma zsebszerződések? Gondolom, hogy ebben nem a kormány a ludas. Az a korábbi érvényben lévő törvény a hibás, mert vannak és voltak eladók, akik azért kötöttek zsebszerződést, mert nem volt legális földpiac, nem voltak igazi vevők, nem lehettek az önök korábbi tiltó rendelkezései miatt. Viszont aki eladni akar, az nyilvánvalóan annak akarja eladni, aki a legtöbbet fizeti érte, kedves képviselőtársaim. (21.00) Ugyanakkor úgy gondolom, hogy a helyi közösségek döntési lehetősége megvan; a helyi közö sség érdeke - ők bölcsen fognak dönteni , hogy szüksége van arra a működő tőkére és munkahelyteremtésre. Azt kell tehát megakadályozni, hogy a jövőben is zsebszerződések legyenek. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Hát, képviselőtársunk hoz zászólása élénk visszhangot váltott ki a monitor szerint képviselőtársaimban. Megadom a szót Gyimóthy Géza képviselő úrnak, két percre, Független Kisgazdapárt. GYIMÓTHY GÉZA (FKGP) : Valóban jobb lett volna tényleg megvárni még egypár csokrot, mint ahogy hé tfőn csináltam, és egybe válaszolni, de élek akkor a lehetőséggel, tisztelt elnök úr, mert nem kértem volna arra, hogy rögtön a Kertész képviselő úr által idézettekre reagáljak. Természetesen nagyon jól tudja Kertész képviselő úr, mert ő is dunántúli, sőt, neki még jobban kell tudnia, hiszen GyőrSopronMoson megyében igazán a zsebszerződések tömkelege van. Nagyon furcsa nekem, tisztelt képviselő úr, aki a mezőgazdasági bizottság tagja velem együtt, hogy nem tudja a zsebszerződések okait. Kérem, a kormány r ossz gazdaságpolitikája. Én nem bírálom az előző kormányzatot. Mi 1991 végén visszahívtuk a miniszterünket, tisztelt államtitkár úr, sőt, 1991 végén, 1991. október 31én hívtuk vissza, és 1992ben léptünk ki hivatalosan a koalícióból. Tisztelt Képviselő Úr ! Mi jobban támadtuk a kormányzatnak azt a munkáját - akár az élelmiszeriparnak a privatizációját , mint önök, de most erről ne folytassunk vitát. Nagyon jól tudják önök, hogy azzal, hogy a szegény embereket, akik kiszolgáltatottak, mert ha jutott is neki k föld, nem kaptak termelőeszközt, önök nem segítették; ahogy a falugazdászhálózat megszűnt, ahogy gyakorlatilag a kedvezményezett mezőgépvásárlási lehetőség megszűnt, és sorolhatnám, sorolhatnám. Persze államtitkár úr nyilván azt mondja, hogy milyen sik erágazat a mostani mezőgazdasági irányítás. Sajnos, a parasztok, tisztelt államtitkár úr, nem így érzik. A vidéket járva ezt tapasztaljuk, és gondolom, ön is ezt tapasztalja, és kiszolgáltatottak a gazdák. Valóban, azok az emberek nagyon sokszor kényszerül nek eladni néhány dolgot. Ez nagyon furcsa megoldás az önök részéről, amikor azt mondják, hogy aki a legtöbbet fizet, annak adja el. Először is a magyar törvényt kijátszva adja el. Önöknek a jelenlegi apparátussal ezt meg kellene akadályozni, kellett volna már nagyon sokszor olyan terheket és egyéb elriasztó intézkedést tenni ebben az ügyben, hogy a külföldi ne jöjjön. A másik, tisztelt képviselőtársak, hogy jó gazdaságpolitika kellene. Amikor a magyar magánszemélyek, azok a fiatal, középkorú emberek, akik családi gazdaságot akarnak építeni, ők kapjanak lehetőséget, hogy a törpebirtokokat fel tudják venni, és természetesen magyar magánszemélyeké legyen a magyar termőföldtulajdon. Gondolom, a nemzeti érdek, tisztelt képviselők, ezt kívánja. Köszönöm. ELNÖK ( dr. Gál Zoltán) : Ugyancsak kétperces hozzászólásra megadom a szót Dávid Ibolya képviselő asszonynak, MDF.
