Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 23 (301. szám) - Az országos népszavazás elrendeléséről szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitája - GYIMÓTHY GÉZA (FKGP):
852 Akkor viszont megadom a szót Gyimóthy Géza képviselő úrnak, Független Kisgazdapárt. GYIMÓTHY GÉZA (FKGP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Rövid leszek, legalább olyan rövid, mint Bauer képv iselő úr, aki gyakorlatilag felsorolta a 2. ajánlási pontban lévő, a négy ellenzéki párt képviselője által kibocsátott kérdésre az ellenérveket. Én viszont azt mondom, hogy a kormány által feltett két kérdés közül a második kérdésre az egyértelmű válasz az igen, hisz az egész társadalom egyetért abban, hogy külföldi ne szerezhessen földtulajdont Magyarországon. De az első kérdés, még ha kivesszük a Bihari és Orosz képviselő urak módosító indítványában szereplő "megkülönböztetés nélküli" két szót, akkor is e gyértelműen biztosítja azt a lehetőséget, hisz ezt senki nem tudta megcáfolni a mai napon, a 34 órás vita során, de érdekes módon a nemzeti agrárprogram vitája során, a 23 hónap alatt sem, hisz a kormány is és az ellenzék is azért tette félre ezt a kérdé st nagyon szemérmesen, mert ebben nem tudott kialakulni a konszenzus. Tudniillik - és teljesen egyetértek Balsai MDFes képviselő úrral - itt nem tehet különbséget, a magyar vagy külföldi szövetkezet, részvénytársaság teljesen egyformán kell hogy viselkedj en, és ha gyakorlatilag megengedem a belföldi gazdálkodó szervezetnek - mint ahogy nagyon sokszor elmondtuk már a mai nap során én is és mások is , épp a tőkeerejük folytán a külföldiek rövid időn belül megszerzik ott a többséget. Tehát senki nem tudja me gcáfolni, hogy ez történik, és itt jön egy kérdés. Kinek az érdeke, hogy a földtörvényt most módosítsa? Természetesen azoknak az embereknek, szövetkezeteknek, akik, mondjuk, állattartó telepet tartanak fenn, és erre hivatkoznak szövetkezeti vezetők, hogy a z állattartó telepük mellett a takarmánytermő területhez hozzájussanak. A világ fejlett mezőgazdaságaiban, nagyon sok országban a földterület több mint felét bérleti viszonyban működtetik. Ott semmi nem akadályozza, hisz nálunk is kialakult a korábbi idősz akban, akár a mezőgazdasági bizottság, akár az egész parlament biztosította például az előbérleti jogot a részarányoknál, a földkiadó bizottságokról szóló törvénynél is. Az, hogy a gazdaságok megkaphassák a lehetőséget... (Közbeszólás a kormánypártok sorai ból: A tárgyra!) A tárgyra térve, tisztelt képviselőtársaim: a 4. ajánlási pontban, tehát a Bihari Mihály és Orosz Sándor képviselő urak által jegyzett ajánlásnál önök lehetővé kívánják tenni a gazdálkodó szervezeteknek a termőföldtulajdonszerzést, és egy értelműen biztosítják a közvetett külföldi termőföldtulajdonszerzést. Önök arra hivatkoznak, hogy a közvéleménykutatások szerint - Bauer képviselő úr az előbb mondta - 75 százalék erre szavaz. Igen ám, de 76 százalék arra szavazott, és a társadalom nagy többsége arra szavaz, hogy külföldi ne szerezhessen termőföldtulajdont, és nincsenek felvilágosítva azok az emberek, akik az önök kérdésére 75 százalékban szavaztak, hogy ha biztosítaná a törvénykezés azt a lehetőséget a belföldi személyeknek, hogy földtul ajdont szerezzenek, akkor pontosan az ő érdekükkel, a magyar nemzettel és az emberek érdekével szemben a külföldiek megszereznék a magyar termőföldet. Nagyon csalárd módon viszik be ezt a két, a kormány által beterjesztett kérdést, és még egyszer mondom: a módosítás, amelyet Bihari és Orosz Sándor képviselő urak benyújtottak, mind a két, kormány által feltett kérdésnél egy jelképes módosítást jelent, a kormány kérdésében semmi érdemi változtatást nem tesz. Senki nem tudja bebizonyítani azt, hogy gyakorlatil ag a részvénytársaság, a kft. vagy akár a szövetkezet - amely magyar - és egy külföldi között van különbség. Nincs különbség, tisztelt képviselőtársak, és ha a belföldi gazdálkodó jogi személyeknek biztosítja a népszavazás folytán a termőföldtörvény módosí tásában, akkor egyértelműen rászabadítja a gazdag külföldi tőkét a nagyon alacsony magyar földárakra, és így végső soron elnéptelenedik a magyar vidék, ezáltal csökken a lakosságmegtartó ereje, és a mezőgazdasági tevékenységből nagyon sok embert kizár. Ezt szakmai érvek alapján sem lehet megindokolni, mint ahogy nem is tudta megindokolni a tisztelt kormányzat, mert bizony a 72 százalékos többséggel, ha olyan gazdasági feszítőerő lett volna, akkor 3,5 év alatt már régen módosította volna a '94. évi LV. törvé nyt.
