Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 23 (301. szám) - A Magyar Köztársaság 1996. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP):
745 Így tehát különböző időszakokra nézve hozták ki a statisztikai bűvészmutatványt, így 4 százalékkal magasabb volt az infláció a valóságban a tervezettnél, illetve a nemzet közi szervezetekkel kötött megállapodásban rögzített inflációnál. Az, hogy a kormány évről évre nem tudja teljesíteni az infláció leszorítására vonatkozó elképzeléseit, a Független Kisgazdapárt megítélése szerint aggasztó a jövőre nézve, hiszen például 199 6ban legalább 10szer olyan nagy volt az infláció, mint amit az Európai Unió tagországaiban el tudnak fogadni, és sokkal rosszabb a helyzet, mint például a Cseh Köztársaságban vagy Lengyelországban. (12.00) A Független Kisgazdapárt megítélése szerint nyil vánvalóan azért, mert Magyarországon menetrendszerű valutaleértékeléseket hajtanak végre, és ennek a gazdasági kihatásai rendkívül negatívak. Az életszínvonal és a fogyasztás nagyjából a kormányzati elképzeléseknek megfelelő en alakult, ami a Független Kisgazdapárt megítélése szerint viszont tragikus a magyar nemzetre nézve, hiszen tarthatatlan helyzetet teremtett a lakosság döntő tömegei vonatkozásában és a gazdasági növekedés szempontjából is. 1996ban 8 százalékkal csökkent a nyugdíjak reálértéke - nagyon fontos szám ez, igen tisztelt képviselőtársaim! , a keresetek reálértéke 5 százalékkal ugyancsak csökkent. Ez a folyamat már 1995ben megindult, és két év alatt a reálnyugdíj 21 százalékkal, a reálkereset pedig 17 százalék kal romlott. Ezek ijesztő számok, ezektől nem lehet eltekinteni! Az előbb, amikor Burány képviselőtársamat hallgattam, már gondoltam, hogy udvariasságból jelentkezem és figyelmeztetem, hogy összekeverte az iratait, mert az Amerikai Egyesült Államok gazdasá gi adatait ismertette velünk; de én maradok a magyar adatoknál, és ezek ilyen szomorú tényeket tárnak fel. Ha megnézzük, mondjuk, a lakossági fogyasztást, az is 9 százalékkal csökkent 199596ban - ezt még egy valódi exportoffenzíva sem tudta volna ellensú lyozni, tehát nem csoda, hogy nincsen gazdasági növekedés. A kormány 1998ban, tehát a választás évében 67 százalékkal akarja növelni a nyugdíjak reálértékét, ami az 1996. évi 8 százalékos romlás ellensúlyozására sem elég. Tehát senki nem vitatja, hogy az elmúlt években a nyugdíjak összege emelkedett, de jóval kisebb mértékben, mint az infláció üteme. A nyugdíjasokat tehát - mondjuk ki egyenesen - becsapta a kormányzat, mert a nominális emelkedést, tehát 1997ben a 19 százalékos emelkedést, a választás évé ben, tehát 1998ban pedig a nyugdíjak nominális emelkedésének 21 százalékos mértékét hangsúlyozzák, de arról nem beszélnek, hogy a mostani nyugdíjemelések még részben sem fedezik a nyugdíjak reálértékének romlását. Tehát a valóság az, hogy a nyugdíjak reál értéke romlik, ezzel szemben a kormányzat a nominálérték emelkedését hangsúlyozza a nyugdíjasok előtt, tehát becsapja a nyugdíjasok széles tömegeit. Ami a pénzügyi egyensúlyt illeti: a külkereskedelmi hiány az előző évek módszerével számolva, tehát azokkal összehasonlítható módon az előző évekhez képest 500 millió USAdollárral nőtt. Ezt a Központi Statisztikai Hivatal 1996ra vonatkozó jelentése is megállapítja. A kormány azonban ezzel az adattal ellentétben csak kis mértékű - konkrétan 100 millió USAdoll ár - egyenlegromlásról beszél, mivel számára előnyösen és manipulatív módon megváltoztatta az 1996. évre vonatkozó adatokat. Ezt a manipulációt a Független Kisgazdapárt nem hajlandó elhallgatni, és felhívja arra a figyelmet, hogy a kormány a külső egyensúl y romlását igyekszik eltitkolni. A kormány beszámolójából kiderül, hogy 1996ban folytatódott a cserearányok romlása. Ennek a tendenciának a jelentősége a magyar gazdaság szempontjából felmérhetetlen nagyságú. Itt arra hívnám fel a figyelmet, hogy ebből eg yértelművé válik, hogy egyrészt nincs érdemi szerkezetváltás a gazdaságunkban, rossz a versenyképesség, folytatódik a magyar termékek leértékelődése. A változás nagyon indokolt lenne, hiszen az 1996. évi cserearány - és jól tessék figyelni! - az 1973. évin ek mindössze a 71 százaléka, vagyis ma 30 százalékkal több terméket kell
