Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 9 (295. szám) - A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - POZSGAI BALÁZS, az önkormányzati és rendészeti bizottság előadója:
75 törvénymódosítással. A bizottságban többségi véleményként elhangzott, hogy a ter vezet vitája során több a politikai felhang, mint az a szakmaiság, amelyet ez a törvény tükröz. Tény, hogy a köztudat és állampolgáraink többsége e törvényt politikai törvényként kezeli. E törvény központi kérdése akörül alakul, hogy lehete vagy nem lehet a külföldieknek földtulajdont szerezni. Erre azonban mind kormánypárti, mind ellenzéki oldalon egységes a válaszunk: Senki sem akarja a külföldiek földtulajdonszerzését lehetővé tenni. Ha azonban senki sem akarja lehetővé tenni, akkor vajon mi fájhat, hog y ekkora politikai viharok övezik a termőföldtörvényről szóló módosítást? Nem más, mint az 1992es átmeneti törvény és a kárpótlási törvények majd teljes körű lezárása után az átalakult és még ma is funkcionáló szövetkezetek, részvénytársaságok, kft.k föl dtulajdonszerzésének lehetősége. Mit mondanak a tények? A földterület 5560 százalékán gazdálkodnak bejegyezett társaságok, döntően bérelve a földterületeket. A mezőgazdaságból élethivatásszerűen élők 4045 százaléka e társaságokban dolgozik vagy tulajdono sa, tagja, alkalmazottja e társaságoknak. Alkotmányossági aggály sem vetődhet fel, gondolva az Alkotmánybíróság három évvel ezelőtti határozatára, mert csak öt éve, és csak mezőgazdasági tevékenységet folytatóknak ad lehetőséget arra, hogy földet vásárolha ssanak. Aki ismeri a magyarországi társaságok számát, tudja, hogy 20002100 közötti, és ők - ha 300 hektárt veszünk is figyelembe , csak a földterület 10 százalékát vásárolhatják meg. Nem titok az sem - válaszolva képviselőtársam előbbi felvetésére , hog y választási ígéreteinkben is szerepelt a társaságok földtulajdonszerzésének lehetősége, de nem csak a miénkben, ez más ellenzéki pártéban is előfordult. De azt is ígértük, hogy szektorsemleges mezőgazdasági politikát kívánunk folytatni, ebbe értve a csalá di gazdálkodásokat, a vállalkozásokat, de a társaságok működését is. Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy egy kicsikét körbejárjuk a másik oldalt is! Nemcsak vevő, eladó is van, aki lehetséges, hogy nem akar a földtulajdonával élni, de azzal minde nképpen élni akar, hogy ne a jelzett 3040 ezer forintért vehessék meg a földjét, hanem azért tisztességes árat kaphasson. De ehhez arra van szükség, hogy Magyarországon meginduljon a földpiac is. Ugyanezt akarják azok az emberek is, akik úgy jutottak föld tulajdonhoz a kárpótlási törvények során, hogy régen semmi közük nem volt a földterületekhez; az ő nagy részük is abban érdekelt, hogy meginduljon a földpiac, és ha úgy gondolják, értékesíthessék a földterületeket, akár magánszemélyek, akár társaságok rész ére. (9.40) Nem tagadjuk azt a szándékunkat, hogy működőképes mezőgazdaságot akarunk, amelynek egyik alapfeltétele a biztonságos földtulajdonon alapuló termelés. Nem akarok szakmai dolgokat felvetni, de gondoljanak például a szarvasmarhatenyésztésre, ame ly elképzelhetetlen úgy, hogy ne legyen biztonságos földterület az állomány mellett. Azt sem tagadjuk, hogy biztonságos megélhetést akarunk biztosítani a vidéken élőknek, távol a szerencsére iparilag jól prosperáló területekről, mert - tudjuk - vannak olya n területeink, távolabb a városoktól, ahol az emberek nehéz gazdasági és egyéni körülmények között élnek. E törvény kiemelten foglalkozik az önkormányzatokkal. Tény, hogy az elmúlt időszakban az önkormányzatok gazdaságszervező funkciója lényegesen megnőtt. Gondoljon mindenki a saját választókörzetére, a kistelepüléseken meginduló iparfejlesztésre; mekkora gondot és problémát jelentett, hogy ezekhez az üzemekhez meg tudják teremteni a megfelelő földtulajdont akár kárpótlási földek megvásárlásával, akár más m ódon, éppen annak érdekében, hogy a helyi gazdasági fellendülés, a munkanélküliség csökkentése ezeken a területeken is megindulhasson. A törvény rendelkezik arról, hogy társaságok esetében 300 hektár feletti földvásárlás esetén az önkormányzat engedélye is szükséges, melyhez ki kell kérniük a megyei agrárkamara véleményét.
