Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 23 (301. szám) - A Magyar Köztársaság 1996. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
716 Ez a közel 40 százalékos folyóáras növekedés - a gazdaságpolitikai célokkal ös szhangban - jelentősen hozzájárult az exportképes termelés, a munkahelyteremtés alapfeltételeit biztosító termelő és nem termelő infrastruktúra fejlesztéséhez. Jelentős, mintegy 910 milliárd forint forrásjuttatás révén három országos főút, az M0ás körgyű rű, továbbá a záhonyi híd rekonstrukciója folytatódhatott központi beruházásként. A humán, infrastrukturális, felsőoktatási és egészségügyi fejlesztések mellett az ország védelmi korszerűsítésével és a közbiztonsági feladatokkal összefüggő projektek is szé p számmal valósultak meg. Tisztelt Ház! Az agrárgazdaságban az előirányzathoz képest jelentős támogatási többlet jelentkezett az exporttámogatás áthúzódásából, az exportszerkezet változásából, valamint az adott évi mezőgazdasági kivitel volumentöbblettámo gatásával összefüggésben is. Nagy igény jelentkezett a reorganizációs feladatok finanszírozásánál. A kormány év közben végrehajtott forrásátcsoportosításait, valamint a költségvetési törvény módosításának kezdeményezését az vezérelte, hogy ne törjön meg, hanem inkább további lendületet kapjon az agrárgazdaságban megindult fejlődés. A kiemelt agrártámogatások együttes összegének 7 százalékos túllépési lehetősége mellett pedig olyan helyzet jött létre, amely az 1997. évi áthúzódó hatásokat is mérsékelte, ell entétben a '96. évet terhelő előző évi determinációkkal. A központi költségvetési intézmények körében meghozott differenciált intézkedések a központi költségvetés kiadásán belül a '95. évihez képest 1,6 százalékponttal csökkentették a központi költségvetés i intézmények támogatásának arányát. A központi költségvetési szervek '96. évi eredeti támogatási előirányzata 439,1 milliárd forint volt, amely az év folyamán általános központi intézkedéssel három alkalommal módosult. Támogatásnövekedésre döntő részben a '96. évi költségvetési törvény múlt év októberében történt módosítása, valamint a bérpolitikai keret felhasználása következtében került sor. Az évközi támogatáscsökkentés a '96. évben megvalósuló létszámcsökkenések fedezetéül szolgáló központi céltartalék képzése, valamint a társadalombiztosítási alapok egyensúlyi követelménye miatti differenciált előirányzatzárolások nyomán keletkezett. Mindezzel együtt a '95. évihez képest '96ban teljesített támogatások összege 469,3 milliárd forint, amely 19,3 százalé kkal magasabb a '95. évi teljesítéshez képest. A központi költségvetési szervek az év folyamán mintegy 300 milliárd forint saját bevételt értek el, amely a '95ben befolyt bevételnél közel 41 milliárd forinttal, a '96. évi eredeti előirányzatnál 75 milliár d forinttal, azaz egyharmaddal magasabb. Önkritikusan meg kell állapítanunk, hogy bár a tervezési fegyelem javult, de az alultervezés még mindig széles körben jellemző maradt. Csak részbeni magyarázatul szolgál, hogy az elkülönített állami pénzalapok jelen tős része megszűnt, illetve beépült a fejezetek költségvetésébe, s a tervezési gyakorlat e körben még nem alakult ki, továbbá a bevételek egy része a jellemzően nem vagy nem kellő realitással tervezhető túlteljesítésként jelent meg. (9.40) A központi költs égvetési szervek '96. évi gazdálkodásában alapvető változást eredményezett a Magyar Államkincstár létrejötte és az így megvalósuló utólagos finanszírozás, a pénzgazdálkodást felváltó előirányzatgazdálkodás. A gazdálkodásra vonatkozó szabályozás nagyobb ru galmasságot biztosít az év közben változó feltételekhez való alkalmazkodáshoz. Az előirányzatmódosítások tekintetében a fejezet felügyeletét ellátó szerv saját hatásköre bővült, hiszen lehetőséget kapott a működési költségvetésen belüli 10 százalékos mért ékű, illetve a felhalmozási kiadásokon belüli kiemelt előirányzatok közötti korlátlan átcsoportosításra. Az államháztartási reform az intézményrendszer korszerűsítésének egyik céljaként a teljes egészében vagy döntő hányadában saját bevételből működő intéz mények államháztartásból való kiemelését, a feladatellátás új szervezeti formában való hatékonyabb ellátását, illetve állami kötelezettségként való megszűnését irányozza elő. Ezen a téren '96. évben a korábbi évekhez képest jelentős előrelépés történt: éve s kihatásában több mint 69 milliárd forint kiadás és bevétel, valamint
