Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 23 (301. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. KÖKÉNY MIHÁLY népjóléti miniszter:
710 törvényjavaslatot tárgysorozatba vette az előző parlament, de idő hiányában már nem tudta tárgyalni. Később a gondolat bekerült mind a két jelenlegi kormányzó párt programjába, majd '94ben a kormányprogram része lett ez a javaslat. Eltelt néhány év, és a törvény nem született meg, sőt, a mostani őszi ülésszak napirendjén sem szerepel, nincsen még benyújtva ilyen törvényjavaslat. Mi, szabaddemokrata képviselők úgy gondoljuk, hogy rendkívül nagy szükség lenne ennek a törvénynek a megszületésére, még ebben a ciklusban. Nem mondhatjuk, hogy semmi nem történt ez alatt a pár év alatt. Hiszen ha azt nézzük, csak az idén elfogadtuk az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvényt, amiben szerepelnek ezek a gondolatok, hogy biztosítani kell az akadály mentes környezetet a megközelíthetőség érdekében, vagy éppen most a közelmúltban tárgyalta a kormány a foglalkoztatási törvény módosításának tervezetét, amiben arról van szó, hogy 20 főnél nagyobb cégeknél minimum a létszám 5 százalékában foglalkoztatni ke ll fogyatékos embereket, azt gondolom, hogy ezek olyan lépések, elemek, amik a fogyatékosok ügye érdekében születnek. Mindez azonban nem helyettesítheti, hogy átfogó törvényi szabályozás rendezze az ő helyzetüket. A fogyatékos emberek rendkívül sokféle hát ránnyal élnek, ez korlátozza őket a mindennapi életükben. Elvileg az alkotmányból fakadóan ugyanazok az emberi jogok illetik meg őket, ám esetükben ezek a jogok nem, vagy csak nagyon nagy nehézségek árán, nagyon nagy nehézségek legyőzése után gyakorolhatóa k. Azt gondolom, hogy idén új szakasz kezdődött a fogyatékosok jogairól szóló törvény előkészítésében azáltal, hogy február óta működik egy csoport, egy igen elkötelezett szakértői csapat a Népjóléti Minisztériumban, amely ennek a törvénynek az előkészítés ével foglalkozik. Ez a csapat már nyáron letett egy koncepciót, amely szellemében alapvetően új megközelítést tartalmaz. Ha ez a törvény megszületik, kettős célt tud betölteni, egyrészt a jogegyenlőség deklarálásán túl a jogok gyakorolhatóvá tételét garant álná a fogyatékos emberek számára; másrészt lehetővé tenné a fogyatékos emberek társadalomba történő integrálódását azon az alapon, hogy egy új szemléletű rehabilitációs rendszer, egy komplett rehabilitációs intézményrendszer kiépítésére tenne javaslatot. Azoknak a támogatásoknak, amiket a fogyatékos emberek kapnak, abba az irányba kellene hatniuk, hogy maximálisan segítsék őket az önálló életvitelben. Hangsúlyozom, hogy rendkívül fontosnak tartjuk, hogy ez a törvény még ebben a ciklusban megszülessen, tart ozunk ezzel a törvénnyel a fogyatékos embereknek, és tartozunk önmagunknak is. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Áder János) : A kormány nevében Kökény Mihály népjóléti miniszter úr kíván vá laszolni. Megadom a szót. (9.10) DR. KÖKÉNY MIHÁLY népjóléti miniszter : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Nagyon köszönöm képviselő asszonynak, hogy ebben a tényleg nagyon fontos kérdésben szót emelt, és tette ezt a rokkantak, a fogyatékosok nemzet közi napjának időszakában, amely napról egyébként országszerte nagyon méltó módon megemlékeztek. Valóban úgy áll a helyzet, hogy itt késésben vagyunk. Nem szeretném hosszan emlegetni, mik ennek a késésnek az okai, kezdve a koncepcionális vitáktól egészen a ddig, hogy ha egy ilyen törvény megszületik, akkor természetesen milyen fedezetet lehet a törvény végrehajtásához biztosítani. Túl vagyunk ezeken a vitákon, és a Ház nyilvánossága előtt szeretném elmondani, hogy 1997 augusztusában a kormány képviseletében a fogyatékos emberek jogairól és egyenlő esélyeik biztosításáról szóló törvény koncepcióját minden parlamenti párt frakciójának, az érintett szaktárcáknak, az érdekképviseleteknek megküldtük. Úgy tudom, hogy még ellenzéki oldalon sincs kifogás a törvény me ghozatalával szemben, sőt van olyan ellenzéki párt, amely örömmel üdvözölte a koncepciót.
