Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 22 (300. szám) - A Magyar Televízió Közalapítvány Kuratóriumának 1996. március 1. és 1997. március 10. közötti tevékenységéről szóló beszámoló, valamint a Magyar Televízió Közalapítvány Kuratóriumának 1996. március 1. és 1997. március 10. közötti tevékenységéről szóló... - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - LÁNYI ZSOLT (FKGP):
667 Mindemellett tagadhatatlanok a Magyar Televízió Közalapítvány Kuratóriumának eredmén yei is. Jelentős tömegű adóssággal és megnyirbált költségvetési támogatással vette át és adta tovább azt az ingatlan, eszköz- és eszmei vagyont, amit évtizedek óta csak úgy ismertünk: a Magyar Televízió. A Magyar Televízió pedig, ha erősen kifogásolható f ormában és minőségben is, de működik. Ez is eredmény. Úgy is mondhatnánk, sajnos, ez az eredmény. Egyebekben, úgy látszik, nem sok minden változik. Nemcsak a Magyar Televízióban, úgy általában a médiában sem. Rendre újabb és újabb igények bukkannak fel így a költségvetési vita táján. Emlékszem, így volt ez az elmúlt évek során mindig, azzal a különbséggel, hogy akkor költségvetési intézményekként, mondjuk úgy, állami médiumokként kérték és várták el a támogatást az állami költségvetésből. Lassan másfél éve azonban független, gazdálkodásukat tekintve is független közszolgálati médiumokról van szó, amelyek tulajdonosainak, a közalapítványok kuratóriumainak az is feladata, hogy a médiarendszeren belül gondoskodjanak a feladatok teljesítéséhez szükséges források megteremtéséről, egészen pontosan arról, hogy még a közszolgálati részvénytársaságok is csak addig nyújtózkodjanak, ameddig a takarójuk ér. A költségvetési és pénzügyi bizottság bízik benne, hogy amikor majd a jövő év tavaszán az ez évi beszámolók megvita tására kerül sor, alig lesz szükség észrevételt tenni a közalapítványok és a felügyeletükkel működő közszolgálati média pénzügyeivel kapcsolatban, természetesen azért, mert addigra a duális médiarendszerben a kereskedelmi televíziók és rádiók mellett talán a közszolgálati média is megtalálja a helyét, és elfogadja új méretét a pénzügyi lehetőségeit illetően is. Végül is a költségvetési bizottság 14 igen, 1 ellenszavazattal és 2 tartózkodó szavazattal az előterjesztést általános vitá ra alkalmasnak találta, és kifejezi azt a reményét, hogy az általános vita során ismereteink gyarapodnak a különféle beérkező kiegészítésekkel egyetemben. Talán jobb döntést hozhatunk a későbbiekben a jelenlegi megoldatlan problémák kezelése érdekében. Kös zönöm az Országgyűlés megtisztelő figyelmét. (Szórványos taps az MSZP padsoraiból.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Én is köszönöm. Az emberi jogi bizottság előadója előzetes jelzés szerint Horváth Vilmos úr. Mivel nem tartózkodik az ülésteremben, kérd ezem, hogy vane olyan képviselő, aki az emberi jogi bizottság nevében kíván fölszólalni. (Senki nem jelzi hozzászólási szándékát.) Nincsen. (20.20) Kérdezem akkor, hogy a képviselő urak közül ki kíván fölszólalni. Kérem, jelezzék! Elsőként megadom a szót Lányi Zsolt úrnak, Független Kisgazdapárt. LÁNYI ZSOLT (FKGP) : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! A beszámolókat meghallgatva, most a két beszámolóval párhuzamosan szeretnék foglalkozni röviden, és nem akarom elismételni az előttem el mondottakat. Én a Független Kisgazdapárt részéről azt a kérdést teszem föl, hogy a médiatörvény, amely most már elfogadásra került, és működni kellene neki, vajon betöltöttee azt a feladatot, amiért létrehoztuk, amiért több éven keresztül vitatkoztunk, ve szekedtünk: hogy egy objektív, a politikától, a mindenkori hatalomtól, kormánytól minél távolabbra helyezett, olyan önálló intézmény legyen, ahol biztosított az objektív tájékoztatás, ahol a hírek értéküknek megfelelően megjelennek a képernyőn, és ezzel a magyar társadalmat tájékoztatják a politikai, kulturális, oktatási és egyéb problémákról, amelyek vannak, lesznek; és egyúttal a nemzeti kultúrát is hordozzák, mivel közszolgálatiak. E feladat megvalósításáért született a médiatörvény. Az előbb a költségve tési bizottság nevében fölszólaló képviselőtársam ostorozta a gazdálkodást, és különösen az MTVnél ostorozta, hogy bizonyos elszámolatlan és nem egészen átlátható dolgok, botrányok vannak. Valóban, ez mind igaz én azonban arra szeretnék visszautalni, hogy a médiatörvény megalkotásában a kulturális bizottsággal nagyon szoros együttműködésben a költségvetési bizottság is mindig részt vett, szót kapott, és lehetősége volt arra, hogy a törvény
