Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 22 (300. szám) - Bejelentés a KDNP képviselői csatlakozásról szóló alkotmány- és igazságügyi bizottsági eseti állásfoglalásáról - Az ülés napirendjének elfogadása - A Magyar Köztársaság alkotmányának módosításáról szóló törvényjavaslat; az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló törvényjava... - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP): - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. BIHARI MIHÁLY (MSZP):
647 érdekel, hogy honnan jön a pénz, hane m az, hogy mire fordítják. Nagyon részletes előírásokat tartalmaz például az angol választójogi törvény, pontosan számlákkal igazoltan nem 60 nappal a választások után, hanem a választási kampányban 2030 nap stb., tehát szigorú, többszörös határidőhöz köt ötten írja elő a részletes elszámolást. A magyar választási eljárási törvény még ilyen precizitású szabályokat nem tartalmaz, de az, hogy első lépésként beemelte a törvényi szabályozási tárgykörök közé a kampányösszegekről, a kampányra fordított pénzeszköz ökről való elszámolást, azt gondolom, hogy ezt büszkén vállalhatjuk, és ezt az első lépést kellően el kell ismerni még akkor is, ha nem minden tekintetben elegendő és garanciális a szabályozás ebben a vonatkozásban. Azt gondolom, hogy nagyon fontos kiemeln i azt, hogy a közvéleménykutatásokkal, a kampányidőszak korlátozásával vagy a kampányeszközök alkalmazásával kapcsolatban egyértelmű, világos szabályokat tartalmaz az eljárási törvény, olyanokat, amelyeket eddig nem szabályozott törvény - például a válasz tási plakátok, gyűlések, a rádió, a televízióközvetítés igénybevételének szabályai a közvéleménykutatási tilalom 8 nappal a választások előtt a kilépők kérdezhetősége, amely nemzetközileg elfogadott - ez a "poll out" felmérés. A kilépők kérdezhetőségének szabályozása rendkívül fontos és új területe, tárgyköre a választási eljárásnak. Egy kicsit csodálkozom azon, hogy milyen kevesen figyeltek fel arra az új szabályra, amely az ajánlószelvények gyűjtésének a területére vonatkozik, holott itt egy nem lényegt elen bővülés következett be, nevezetesen az, hogy az ajánlószelvény ezentúl csak az ajánló vagy az aláírásgyűjtő munkahelyén és munkaidőben vagy munkavégzés közben nem lehet gyűjteni, egyébként munkahelyen is gyűjthető ajánlószelvény. Lehet, hogy ezt nem m indenki üdvözli, mert azt mondja, hogy túlzott kiterjesztése az ajánlószelvény gyűjtésének. A korábbi szabályok nem tették lehetővé a munkahelyen való gyűjtést, sőt, még a jelenlegi szabályhoz képest is szűkebb körre szabták az ajánlószelvény gyűjtésének a lehetőségét. Azt gondolom, hogy lehet ezt kritizálni, lehet üdvözölni is, megítélésem szerint ez talán egy átmenet a később esetleg az ajánlószelvénygyűjtést eltörlő vagy mással felváltó - íveken való támogatást gyűjtő - szabályozásnak. Ezért engedtessék meg, hogy kitérjek ezen új szabály vagy némileg új szabály törvénybe való felvételére. Végül hadd szóljak arról, amit megint csak többen felvetettek - inkább karikírozva például Torgyán József képviselőtársam, amire Salamon László képviselőtársam reflektá lt is szerintem megfelelően : nevezetesen arra a veszélyre, hogy a kapcsolt és közös listák kapcsán fennáll az a veszély, hogy a parlament túlzottan szétaprózódik, mert kis támogatottsággal rendelkező nagyszámú párt kerül be a parlamentbe. Ez a veszély re ális. Erre találták ki a parlamenti bekerülési küszöböt. Ma már szinte nincsen olyan ország, amely ne alkalmazná az általában 45 százalékos küszöböt. A két választással ezelőtti, tehát a tegnapi lengyelországi és az azt megelőző lengyelországi választást megelőzően Lengyelország, a lengyel parlament mutatta fel az elrettentő példáját annak, hogy hogyan néz ki egy parlament, ha nincsen bekerülési küszöb. Akkor 12 százalékos volt a legnagyobb parlamenti párt támogatottsága, és több mint egy tucat olyan párt volt a lengyel parlamentben, amelynek egyegy képviselője volt. Ez egyrészről széttöredezte, fragmentálta a parlamentet, másrészről a kormányozhatóságot, a kormányalakítás és egy stabil kormány kialakításának lehetőségét akadályozta meg. A lengyel választó jog kapcsán is az 5 százalékos küszöb bevezetése ezt a fragmentációt megszüntette. Azt gondolom, hogy az a szabály, amit 1990ben a magyar parlamenti választások kapcsán már elfogadtak a nemzeti kerekasztaltárgyalásokon - és ennek eredményeképpen a parlam ent is a törvényben , nevezetesen az akkori 4 százalékos küszöb, illetve a '94ben megemelt 5 százalékos küszöb ezen elveket célozta meg. Nem jó, ha a rendszerben ezek kijátszhatók. Tehát én a magam részéről üdvözlöm azokat a módosító indítványokat, amely ek az esetleges kijátszási lehetőséget akadályozzák. (18.40)
