Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 22 (300. szám) - Bejelentés a KDNP képviselői csatlakozásról szóló alkotmány- és igazságügyi bizottsági eseti állásfoglalásáról - Az ülés napirendjének elfogadása - A Magyar Köztársaság alkotmányának módosításáról szóló törvényjavaslat; az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló törvényjava... - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP): - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. BIHARI MIHÁLY (MSZP):
644 irányuló, egymással összefüggő szabályozás kiiktathatna. Ilyen például az, amit itt többen érintettek, hogy a népszavazásra jogosult kezdeményezők közötti hierarchikus rendet nem szabályozza a törvény, sem a hatályos népszavazási törvény - a '89. évi XVII. törvény , sem pedig a benyújtott törvényjavaslat erről nem szólt. Az elmúlt hé ten ezt Sepsey Tamás képviselőtársunk is szóvá tette. Én visszaigazoltam azt az igényét kétperces reagálásban, hogy ha az élet már napirendre tűzte ezt a problémát - amire, azt gondolom, nem gondolt 1989ben senki, aki az akkori népszavazási törvénynek az előkészítésében részt vett , hogy előfordulhat olyan eset, hogy ugyanarra a tárgykörre vonatkozóan lényegileg hasonló kérdés kapcsán vita bontakozhat ki arról, ki mikor kezdeményezett, és az időbeni elsőbbség és a hierarchikus elsőbbség ügyét hogyan kell megoldani. Erre ma nincsen jogi szabályozás. Az időbeni elsőbbség könnyebben megoldható, a hierarchikus elsőbbség dolga egy komoly jogi vitát indukálhat. A jövőre vonatkozóan ezt úgy lehet megoldani, hogy a tárgyalás alatt levő népszavazási törvényben egy egyértelmű rendelkezést kell tenni - én a magam részéről a holnapi napig be kívánok nyújtani egy ilyen módosító indítványt , egyértelmű rendelkezést kell hozni és beépíteni a törvénybe arra vonatkozóan, hogy ugyanarra a tárgykörre vonatkozóan ha bárki eli ndított egy kezdeményezést, addig, amíg a parlament nem dönt a kezdeményezés kapcsán a népszavazás elrendeléséről vagy az elrendelés megtagadásáról, addig abban a tárgykörben és azzal a kérdéssel kapcsolatban más ne kezdeményezhessen népszavazást. (18.20) Ez vonatkozzon arra az esetre is, hogyha a kormány vagy a köztársasági elnök vagy a képviselők meghatározott köre kezdeményezett, akkor ne lehessen aláírásgyűjtést kezdeményezni, és vice versa: ha az aláírásgyűjtés elkezdődött, akkor az előbb felsorolt kez deményezésre jogosultak szintén ne kezdeményezhessenek népszavazást. Azt gondolom, hogy a jövőre vonatkozóan ez a korrekt megoldás. A jelenlegi helyzettel kapcsolatban - miután nem ez van napirenden, ez a vita majd a holnapi napirenden lesz - ezért itt mos t nem is mondom tovább véleményemet. Azt gondolom, hogy az alkotmánymódosítás két fontos témakörben érinti a választási rendszerünket. Az egyik a képviselők - mind az országgyűlési, mind az önkormányzati képviselők - megválasztásá val kapcsolatban a választások időpontjának a rögzítése. A legtöbb párt egyetértett azzal, hogy valamilyen módon ezt rögzíteni kell. Azt a megoldást választja a benyújtott két törvényjavaslat, hogy az alkotmány csak azt mondja ki, hogy törvényben meghatáro zott időpontban kell megtartani az országgyűlési, illetve az önkormányzati képviselők választását. Tulajdonképpen az eljárási törvény az, amely konkrétan megnevezi az október hónapot, illetve az április hónapot. Erről még folyik némi vita. Én azt gondolom, hogy ez jelentős előrelépés, sok vita megelőzésére szolgáló előrelépés. A magunk részéről, az MSZP nevében mondhatom, fontosnak tartjuk, hogy a törvényben - jobb lenne, ha alkotmányban, de ha alkotmányban nem megy, akkor legalább az eljárási törvényben - egyértelműen szabályozva legyen hosszú távra, stabilan a választások időpontja. Ezzel el tudjuk kerülni azt a helyzetet, hogy hat vagy hét választási ciklus kapcsán akár 12 hónapon keresztül menjen a választások időpontja, és a választásokra legkevésbé alk almas hónapokban - mondjuk téli hónapokban vagy nyárközepi hónapokban - kelljen választásokat tartani. Ez tehát egy előremutató és megítélésem szerint megnyugtató megoldás, bár még bizonyos viták itt folynak - nem annyira az önkormányzati képviselők válasz tásának októberi időpontjával, mintsem az országgyűlési képviselők április, esetleg május havi választásával kapcsolatban. Van egy másik jelentős új rendelkezése az alkotmánynak az országgyűlési képviselők és az önkormányzati képviselők választásával kapcs olatban. Ez már kevésbé megnyugtató. Mind a két esetre vonatkozóan az alkotmány és az önkormányzati képviselők választásáról szóló törvény kimondja, hogy az országgyűlési és önkormányzati képviselőket is négy évre választják. Ez eddig is benne volt az alko tmányban. Vita volt arról, hogy meddig tart a mandátum. Az alkotmány azt
