Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 22 (300. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - HORN GYULA miniszterelnök:
612 hogy ilyen körülmények között a térség egyes országainak államai, szervezetei, hatóságai, kormányai miként viszonyulnak egymáshoz, s miként viszonyulnak a saját belső bajaik, gondjai k megoldásához. Hangsúlyozni szeretném, a Magyar Köztársaság Kormánya tudatában van felelősségének, és e felelősség tudatában védjük a határon túl élő magyarság jogait, hiszen ez egyfelől alkotmányos kötelezettségünk, másfelől a kormány szívügye is. De ugy anakkor rögtön szeretném hozzátenni, hogy a határon túli magyarság érdekeinek helytelen képviselete nagyon komoly zavarokat is okozhat az államközi kapcsolatokban. A kormány felelősségérzetét mutatja, hogy 1994 nyarától mindent megtett annak érdekében, hog y előmozdítsa a szomszédos országokkal a történelmi megbékélést, hogy a múltbeli sérelmeket kiiktassuk a politikából. Arra törekedtünk kezdettől fogva, hogy jószomszédi kapcsolatokat teremtsünk mindazon államokkal, amelyek erre készek. Hangsúlyozni szeretn ém azt is, hogy ez a kormány programjának elkészítése és megalakulása első pillanatától kezdve felelősségének érvényesítéséért munkálkodott. Azért is tettük, helyeztük külpolitikánk középpontjába a jószomszédi viszony megteremtését, mert meggyőződésünk: en élkül nem lehet biztonságos ez a térség, nem teremthetjük meg az együttműködés lehetőségét, a felzárkózás, a csatlakozás esélyeit a fejlett államok közösségéhez. Egyébként nem hiszem, hogy ebben az országban akad tisztességes ember, aki ne akarna békében é lni a szomszédaival. Mi tettük a dolgunkat a több mint hároméves kormányzás alatt, abban a reményben, hogy megértésre és támogatásra találunk valamennyi parlamenti párt, az ellenzék részéről is. Hangsúlyozni szeretném: lehet vitatkozni az alkalmazott módsz erek helyességéről, de az alapvető kérdésekben egyetértésre van szükség a hat parlamenti párt között. Az én alkotmányos felelősségem nem engedi meg, hogy most felsoroljam azokat a politikai hibákat, amelyeket egyes ellenzéki pártok vagy képviselők az elmúl t években elkövettek. (Zaj, közbeszólások az ellenzéki padsorokból: Halljuk!) Viszont azt sem tehetem meg, hogy ne foglalkozzam egyes ellenzéki pártok parlamenti képviselőinek szomszédos országokban tett kijelentéseivel. Tudniillik arról van szó, hogy a ki jelentéseik nyomán keltett feszültségeket végső soron a kormánynak kell kezelni. (Közbeszólások az ellenzéki padsorokból.) Egy évvel ezelőtt ez a kormánykoalíció, a szocialistaliberális kormány tető alá hozta a magyarromán alapszerződést. (Dr. Varga Istv án: Ez a tragédia!) Úgy teremtett jó viszonyt Romániával, hogy eközben a romániai magyarság egyenjogúsága és boldogulása feltételeinek megteremtését is lehetővé tette. (Közbeszólások az ellenzéki padsorokból.) Nos, Magyarországnak talán az első ilyen kormá nya van a mi kormányunk személyében. Ez a jó viszony Romániával nagy reményekre és - meg kell mondanom - egyetértésre talált mind a két ország társadalmában, és ugyanakkor nagy elismerésre talált nemzetközi partnereink körében. Természetesen az is rendkívü l fontos, hogy a csatlakozási tárgyalásokkal párhuzamosan figyelembe kellett venni mindazokat a politikai, társadalmi, gazdasági teljesítménnyel összefüggő kérdéseket is, amelyek nélkül Magyarország nem került volna be az euroatlanti csatlakozási tárgyalá sok első körébe. Emlékeztetném a tisztelt Országgyűlést és a közvéleményt, hogy egy évvel ezelőtt, 1996ban az ellenzék nem támogatta a magyarromán alapszerződés megkötését, sőt, támadásokat folytatott ellene, és ezekből a támadásokból a mai napig sem von ta le a megfelelő következtetéseket. Most ugyanazok a politikusok - akár Erdélyből, akár itthon - próbálnak fellépni a magyarromán viszony ellen, a magyarromán jó viszony rendezése, megteremtése ellen. Miért károsak ezek a fellépések? Mindenekelőtt azért , mert a román vezetés késhegyig menő harcot folytat a demokráciáért és a reformokért, azzal az RMDSZszel karöltve, amely az egyik nagyon fontos elemét jelenti a koalíciós erőknek. (Dr. Szabad György közbeszól.) Más szóval
