Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 17 (299. szám) - A cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. BÁNK ATTILA (FKGP):
594 A kormány gazdaságsegítő politikája révén, melynek része a cégeljárás korszerűsítése, a hazai és külföldi érdekeltségű bővülő beruházásai látványosan oldják fel azt az éles kontrasztot, amelyet az utazó a nyugati határt átlé pve még az 1980as évek végén is bántónak érzett országunkra nézve. A fentiek alapján a javaslat alapos megvitatását, ezt követően pedig elfogadását javasolom a tisztelt Országgyűlés részére. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az MSZP padsoraiban.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Én is köszönöm, képviselő úr. Szólásra következik Bánk Attila úr, a Független Kisgazdapárt részéről. Előzetes jelentkezés alapján még szólásra készül Szájer József úr, Fidesz. DR. BÁNK ATTILA (FKGP) : Köszönöm, alelnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A most tárgyaláson levő T/4746. számú törvényjavaslat rendkívül szoros kapcsolatban van a most, az általános vita során befejeződött gazdasági társaságokról szóló törvényjavaslatta l. Nem csoda, hogy a miniszteri expozé is gyakorlatilag e két törvényjavaslatot együtt tárgyalta, illetve a bizottságok is, legalábbis az alkotmányügyi és igazságügyi bizottság, együtt foglalt állást. Úgy gondolom, e két törvényjavaslat rendkívül szorosan függ össze, kvázi ez mintegy a végrehajtása a gazdasági társaságokról szóló törvénynek. E vonatkozásban említem meg azt, hogy véleményem szerint a kódexhez hasonlóan lehet, hogy szerencsésebb lett volna a gazdasági társaságokról szóló valamennyi jogszabály t - így a cégnyilvántartással, a bírósági cégeljárással kapcsolatosan - egy egész kódexbe foglalni, amely esetleg kitérhetett volna ezen túlmenően e cégeket érintő, e témát érintő adó- és egyéb jogszabályokra, melynek alkalmazása ez esetben nemcsak a gyako rló jogász, hanem esetleg a jogkereső vagy céget alapító állampolgárok érdekeit is képviselte volna. Úgy gondolom, a későbbiek során ezen ötlet mindenképpen megfontolandó a jogalkotás területén. Most magáról a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló törvénnyel kapcsolatosan általánosságban azt mondhatjuk el, és mint a Független Kisgazdapárt vezérszónoka tájékoztathatom erről a Házat, hogy a Független Kisgazdapárt e törvényjavaslatot támogatja, és - természetesen bizonyos korrekciókkal - meg fogja szavazni. Elkésett ez a törvény egyébként, nemcsak önmagához képest, hanem a parlamenti tárgyalásához képest is. Hiszen sokszor felvetettük ez év tavaszán, a bírósági csomag tárgyalásakor, hogy célszerűbb lett volna egyszerre, egy ségében tárgyalni e törvényjavaslatokról. De mindenképpen nagy eredmény, hogy itt van és végre foglalkozhatunk vele. Nemcsak a törvényjavaslat indokolása, hanem a miniszteri expozé is utalt arra, hogy az elsődleges cél az idő rövidítése, annak a hatalmas i dőnek a lerövidítése, amelyről Serfőző képviselőtársam is beszélt. Mi gyakorló jogászok sokszor találkoztunk ezzel a problémával. Volt olyan cégbejegyzési eljárás, nekem az ügyvédi irodám gyakorlatában sajnos még van több olyan példa, hogy háromnégy évbe került egyegy cég bejegyzése az elmúlt időszakban. (12.00) Természetesen úgy, hogy 34 időközi módosítás is már megtörtént, már be voltak adva, és mégsem voltak bejegyezve. Úgy érzem, ezt a fajta lassú bírói eljárást próbálja a jelen törvényjavaslat egysz erűsíteni, és a határidők, a 30, a 60 nap, illetve az egyéb határidők előírásával ezt megfelelő keretek közé terelni. Az elérni kívánt cél mindenképpen dicséretes. Nagy kérdés az, hogy a jelen viszonyok között e cél hogyan tud megvalósulni. És itt elsősorb an nem is az előbb elhangzottakra utalnék, amikor képviselőtársam azt fejtegette, hogy a bíróságokon dolgozó bíró kollégáknak is meg kellett a '80as évek végén, a '90es évek elején tanulni ezt a törvényt, az akkori törvényt, mert ez természetes dolog.
