Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 17 (299. szám) - A cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. SERFŐZŐ ANDRÁS (MSZP):
590 személyeknek a dolgát azzal, hogy az adószámot, tbszámot, statisztikai számot nem kell ezt követően külön összegyűjteniük, és enélkül is benyújthatják adataikat a cégbírósághoz. A vita gyakorlatilag két területre korlátozódott. Az egyik észrevétel az volt, hogy a cégbíróságok alkalmasak leszneke arra, hogy a rövidebb határidőnek megfeleljenek, ráadásul a cégadatokba való betekintés is nyilvánvalóan az ő terheiket fogja majd növelni. A bizottságban erről hosszas vita alakult ki. A miniszter úr az expozéjában is utalt erre a problémára, illetve az alkotmányügyi bizottság előadója is foglalkozott ezzel a kérdéssel. Végül a gazdasági bizottság úgy foglalt állást, hogy azzal együtt is, hogy ezen a téren problémák vannak és jelentős a lemaradás, a törvénynek ez a szabályozása indokolt, de az sem lenne szerencsés, ha az új ügyekben való eljárás - már a szerint, hogy 30, 60 napon belül foglalkoznak az új cégekkel - azt eredményezné, hogy a korábbi restancia még inkább elcsúszna, és a régi ügyek még tovább csúsznának, mert az nagy anomáliához vezetne. (11.40) Ezzel a kérdéssel a továbbiakban nem kívánok fo glalkozni. A másik fontos vitakérdés abban alakult ki, hogy az egyablakos rendszerben vajon kinek milyen jogosítványa van. A gazdasági kamarák jelen lévő képviselői kifogásolták, hogy a kormány nem a törvények szerint járt el a tekintetben, hogy a törvényj avaslatot csak részleteiben bocsátotta a gazdasági kamarák rendelkezésére. Pontosabban: a korábbi tervezetet megküldte a gazdasági kamarák részére, de a mostanit, az Országgyűlés elé terjesztett tervezetet viszont nem. Ezt annál is inkább sérelmezték a gaz dasági kamarák, mert a korábbi tervezet az egyablakos rendszerrel kapcsolatban több jogosítványt a hatáskörükbe utalt, a mostani tervezet viszont - úgymond - kivette a hatáskörükből, és az előterjesztő szerint praktikus szempontból a cégbírósághoz csatolta ezeket a feladatokat. A gazdasági bizottság úgy ítélte meg, hogy nem lenne szerencsés e miatt a kérdés miatt a tervezetet általános vitára nem alkalmasnak találni, de az egészen biztos, hogy az általános, illetve a részletes vita keretei között erre a pro blémára vissza kell térni, és tisztázni kell, hogy valójában az egyablakos rendszerből adódó feladatokat kik lássák el. Vagy ez a rendszer marad - ha ez így praktikus , ami most a tervezetben van, akkor viszont át kell gondolni, hogy a kamaráknak milyen h atásköre lehet az eljárás során, vagy pedig ha racionálisan megközelíthető, hogy a kamarák jogosítványa erősödjön, akkor a tervezettől eltérően módosító indítványokkal ezt majd meg kell tennünk. Talán ennek is köszönhető, hogy az általános vitára való alka lmasságot két tartózkodással fogadta el a gazdasági bizottság. Köszönöm. (Taps.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Én is köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Először az írásban előre jelentkezett képviselőknek adok szót. Elsőként Serfőző András úrnak, a Magya r Szocialista Párt részéről. Szólásra készül Bánk Attila úr, Független Kisgazdapárt. Megadom a szót Serfőző András úrnak. DR. SERFŐZŐ ANDRÁS (MSZP) : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat vitája során engedjék meg, hogy néhány szó t szóljak az előzményekről. Nem akarok nagyon messze visszamenni az időben, de miniszter úr említette az expozéjában, hogy bizonyos szervezeti, személyi problémák is okozták, hogy a cégeljárásba, a cégbíróság munkájába - hogy úgy mondjam, a gépezetbe - ese tenként hiba csúszott. Hogy alakult ez ki, mit tettünk - annak idején magam is aktív átélője voltam ezeknek az időknek - ez ellen, s hogy alakult ki az a helyzet, amely manapság ismét korrekciókra szorul. 810 évvel ezelőtt, a gazdasági rendszerváltás hajn alán, a kevés politikai tartalmú törvények - így például a gazdasági társaságról szóló törvény, a cégeljárásról szóló jogszabály - viszonylag gyorsan
