Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 17 (299. szám) - A gazdasági társaságokról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP):
578 néhány tucat közös vállalat, amely ma létezik, nem biztos, hogy feltétlenül indokolja, hogy ez az önálló társasági forma megmaradjon. Talán érdemes lenne megfontolni, hogy egy kötelező átalakulás révén ezt a vállalkozási cégformát megszüntessük. Mindezek mellett a Szabad Demokraták Szövetsége nevében mondhatom, a törvényjavaslatot színvonalasnak, támogatásra érdemesnek tartjuk. Néhány módosítás mellett azt tanácsoljuk, a parlament minden frakciója támog assa a javaslatot, hogy mielőbb hatályba léphessen. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Megköszönöm Hankó Faragó Miklós képviselő úr felszólalását. Most felszólalásra következik Torgyán József képviselő úr a Fü ggetlen Kisgazdapárt részéről. Őt követi majd Brúszel László képviselő úr a Magyar Szocialista Párttól. Megadom a szót Torgyán József képviselő úrnak. DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Igen tisztelt Képviselőtársaim! A Független Ki sgazdapárt egyetért azzal, hogy egy rendkívül jelentős törvényről van szó, és ha abból a tényből indulunk ki, amely ugyancsak vitathatatlan, hogy KözépKeletEurópában mi voltunk az első ország, amely a társasági jognak a piacgazdaság feltételeihez igazodó első formációját megteremtettük, létrehoztuk, ez némi nemzeti büszkeségre is okot adhatna, ha nem lenne annyi negatívuma is ennek a törvénynek. Egyértelmű, hogy változtatni kell, és nem kis változtatásról beszélek, hiszen több alkalommal kellett módosítan i már eddig is az 1988. évi VI. törvényt. De ha azt a tényt vesszük alapul, hogy ma már nem áll szinkronban a részvénytársasági jog az időközben rendkívül dinamikusan fejlődött tőzsdejoggal vagy az értékpapírjoggal, vagy ha abból a tényből indulunk ki, hog y a társasági jog, valamint a számviteli jog között milyen eltérések, ellentmondások lelhetők fel, akkor valamennyiünk előtt egyértelmű, hogy a törvényalkotási kényszert ebben az esetben nem lehetett elkerülni. Bár rögtön hozzáteszem, rendkívül szerencsétl ennek tartom, hogy állandóan deregulációról beszélünk, és mindig újabb és újabb törvényeket alkotunk. Egyáltalán nem hagyható figyelmen kívül - éppen a jogalkalmazók miatt , hogy többszörös terjedelemben jelennek meg ezek a törvények, mint a korábbi törvé nyeink. Ennek következtében a törvény megtanulása szinte megoldhatatlan feladat elé állítja a jogalkalmazók egy részét. Tehát a jövőben megfontoltabban kellene alkalmaznunk ezt a lehetőséget. De tény az is, hogy az új társasági törvénynek mindenképpen fela data kell hogy legyen a részvénytársasági jog és az értékpapírkibocsátással kapcsolatos jog rendezése, illetőleg a nyilvános értékpiaccal összefüggő jogi szabályozás, tehát nem lehetett elkerülni a törvényalkotást. Már sokszor volt szó a jogharmonizációs kötelezettségről egyéb jogi területeken is. Én magam a jogharmonizációs kötelezettséget illetően abból a tényből indulok ki, hogy itt a nemzeti jogalkotás, a nemzeti érdekek figyelembevétele sajnálatos, hogy általában elsikkad ezeknél a kérdéseknél. A jogh armonizációs kötelezettség fennáll, majd ha az Európai Unióba felvesznek. Természetesen, ha mi a jogunkat előre hozzáigazítjuk az Európai Unió jogához, akkor nincs gond, de a társasági jognál nincs igazán olyan egységes joga az Európai Uniónak, ami egy val ódi jogharmonizációt tenne lehetővé. Ezért én a korábbi gazdasági társaságokról szóló törvény tapasztalatainak a figyelmen kívül hagyását rendkívül nehezményezem. Ami a most már bekövetkezett változtatásokat illeti: változik a társasági törvény általános r észe - ez változik a legjelentősebb mértékben , de változik a törvény szerkezete is, változik a gazdasági társaság szerveire vonatkozó előírások lényeges része is, és új elemként jelennek meg a kapcsolódó vállalkozások jogával kapcsolatos rendelkezések. E zek kétségkívül mind a jogalkotói erény keretében bírálható változtatások. Alig változik a közkereseti társaság, a betéti társaság és a közös vállalat. Nagyon kismérvű a változás a korlátolt felelősségű társaságnál, ugyanakkor a részvénytársasági részben ó riási változások vannak. Külön kiemelném, hogy a különös rész
