Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 16 (298. szám) - Az országos népszavazás elrendeléséről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - PÓDA JENŐ (MDF):
545 jogszabályokat, politikai akaratot akarunk megfogalmazni. Ezzel sz emben ki kell mondani, hogy a jelenlegi magyar joganyagban van olyan szabályozás és van olyan országgyűlési határozat, amely NATOellenes. A biztonságpolitikai és a honvédelmi alapelvek tartalmaznak olyan kitételeket, amelyek nem egyeztethetők össze a NATObeli törekvésünkkel, nem egyeztethetők össze azzal a tárgyalási sorozattal sem, ami ezekben a hetekben elkezdődött. Erre a tavasz folyamán fölhívtuk a kormány figyelmét. Egyelőre nem foglalkozik ezzel a kérdéssel, nem nyújtja be azokat a módosító javaslat okat, amelyek szükségesek lennének, holott a NATOcsatlakozás itt van, egészen közel, hiszen erről akar a kormánytöbbség népszavazást tartani és szeretnénk, ha a NATOtagországok december elején aláírnák a csatlakozási jegyzőkönyvet a magyar állam vezetői jelenlétében. Ez a kérdés pedig, ahol az ellentmondásos szabályozás van, az atomfegyverekkel és az idegen csapatok jelenlétével kapcsolatos. Ha igaz lenne az az állítás, amit képviselőtársaim kormányoldalról megfogalmaztak földügyben, Európaellenesség kap csán, ami majd egy hatnyolc évvel későbbi állapotot előlegez még, és arra vonatkozik, akkor hatványozottan igaz kell hogy legyen, amit én mondok, hiszen ami most elsődlegesen a jelenben a legfontosabb - a NATOcsatlakozás , az ezzel kapcsolatos jogharmon izáció nem történt meg. Ezért egyértelműen a kormány felelős, és akkor különösen így van ez, ha erre fölhívtuk úgy a honvédelmi, mint a külügyi tárca vezetésének figyelmét. Ami a második részt illeti: szeretném egy pár pontban - a legfontosabb kérdéseket é rintve - rögzíteni azt, hogy határozottan és tíz év óta folyamatosan és a jövőben is miért támogatjuk azt, hogy Magyarország a NATOn belül találja meg azt a helyét, amely várhatóan hosszú időre stabilizálja a térséget, nekünk biztonságot nyújt, és megfele l hosszú távú érdekeinknek. Az első ilyen kérdés, amiről mindenképpen beszélni kell, a szuverenitás kérdése. Hiszen valamennyi hadsereg végül is mint a védelem legutolsó és legvégső eszköze, akkor kerülhet alkalmazásra - és itt demokratikus felfogású, ha l ehet ilyet mondani, jó szándékú alkalmazásról beszélünk , amikor egy ország, egy állam szuverenitását veszélyt fenyegeti, illetve amikor szuverenitása csorbul. Nagyon sok félreértés van ezzel kapcsolatban a közvéleményben. Sokan azt hiszik, hogy itt most csöbörből vödörbe esünk, és hogy örüljünk végre, hogy megszabadultunk a Varsói Szerződéstől, miért kell nekünk a NATOba, egy másik katonai szervezetbe lépni, miért kellene egy újabb nyűgöt a nyakunkba venni, miért kellene mások érdekeit nekünk védeni, más ok érdekeiért nekünk pénzt és energiát áldozni. Akik ezt mondják, nyilván nem tudják azt, hogy mi a különbség a Varsói Szerződés és a NATO között ami egyrészről érthető, hiszen harmincnegyven éven keresztül, kisdobos korunktól azt próbálták velünk elhitet ni és belénknevelni, belénkverni, hogy a Varsói Szerződés a világ legjobb dolga, miközben a NATO a világbéke legfőbb ellensége. (Közbeszólások az MSZP padsoraiban.) De nyilván nem ideológiai alapon kell most ezt a kérdést közelítenem, hanem azt a különbség et kell elmondani, ami alapján nyilvánvaló, hogy amíg a Varsói Szerződés diktatórikus, totális rendszere hadseregeinek katonai és politikai szervezete volt, addig a NATO éppen ezzel ellentétesen, demokratikus államok önkéntes alapon vállalt védelmi szervez ete, katonai szervezete, de mindenekelőtt politikai szervezete. A Varsói Szerződésből elvileg ki lehetett lépni, de erre nem volt példa. (0.40) A Varsói Szerződést szerencsére megszüntetni lehetett, ezt Antall József kormányának sikerült keresztülvinnie. ( Közbeszólás az MSZP padsoraiból: Bravó!) A szuverenitás nem csökken a NATOba lépésünk kapcsán. Ez az egyik fő támadási pont, hiszen a támadások jobbról, balról, parlamenten kívülről és bizonyos pacifista szervezetek részéről érik ezt a folyamatot. Hogy ne m csökken a szuverenitás, abban is megnyilvánul, hogy nem kerül ki nemzeti ellenőrzés alól a hadsereg. A NATObelépés után is a mindenkori magyar kormány, illetve a
