Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 16 (298. szám) - Az országos népszavazás elrendeléséről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - LEZSÁK SÁNDOR (MDF): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - LEZSÁK SÁNDOR (MDF):
530 szemben". (Sic!) Úgy vélem, a Fölművelésügyi Minisztériumban olykor egyeztetni kellene a mondandót. A törvénynek természetesen esze ágába n sincs kizárni a külföldiek földtulajdonát. Jellemző módon, az MSZPSZDSZ kormánypárti képviselők és a minisztérium is arra hivatkozik, hogy a földpiac megélénkülését, a tőke bevonását, a termőföld árának emelkedését kívánják a tervezett törvénymódosításs al elérni. Ugyan, mondja már meg, államtitkár úr, hogy melyik társaság, melyik szövetkezet lesz az, amelyiknek van pénze földvásárlásra, amikor a mezőgazdaságban egyfolytában arra panaszkodnak, hogy tőkehiány van. Gépeket kellene cserélni, és nincs rá pénz . Intenzív kultúrákat kellene meghonosítani, de nincs rá pénz. Hogyan lesz pénzük ezen szövetkezeteknek földet vásárolni, és minek is tennék azt, amikor ha hitelhez vagy tőkéhez jutnak, akkor meg termelésük minőségének javítására kellene fordítani? Ez ügyb en termelőszövetkezeti vezetők is nyilatkoztak a sajtóban. Készítette a minisztérium kimutatást arra vonatkozóan, hogy hány valóban magyarországi szövetkezet engedheti meg magának a földvásárlás luxusát? Valószínűleg nem készítettek ilyen számításokat, le galább is nekünk nem mutatták meg. Ha esetleg készítettek, akkor annak eredménye nem támasztja alá a miniszter szavait. Vajon akkor milyen piacélénkülésre, földáremelkedésre számít a miniszter? Teljesen világos: a külföldiek vásárlásaira számít, akik a szö vetkezetek, társaságok tulajdonrészét vagy tulajdonát megszerezve megkezdhetik több százezer hektár termőföld megvásárlását, illetve legalizálhatják az eddigi zsebszerződéseiket. Ennek a törvénymódosítási kísérletnek ez az egyik fő értelme, de van egy mási k, rejtett értelme is. A törvényjavaslat úgy tesz, mintha gondosan védené a termőföld hazai tulajdonlását, és erre hivatkozva állít korlátokat a társaságok tulajdonszerzése elé. Milyen korlátokról is van szó, amelyek a miniszter úr szerint kellő gátat jele ntenek a spekulációs kísérletekkel szemben? Az egyik gát, hogy a társaság tulajdonában lévő földeket 300 hektárban maximalizálja. Ez a rendelkezés ésszerűnek tűnik, de több komoly hibája is van. Az egyik, hogy Magyarországon egyáltalán nincsenek adva a fel tételek a rendelkezés betartásához. Nincs olyan szervezet, amely képes lenne a földtulajdonok országos nyilvántartását folyamatosan ellenőrizni, sőt, pillanatnyilag nincs olyan szervezet sem, amely ezt a nyilvántartást gyorsan és pontosan elvégezné. Tehát rendkívül egyszerű törvényesen kijátszani a törvényt, mindössze telephelyeket kell bejegyeztetni, és minden telephelyen lehetséges 300 hektár termőföldet vásárolni. (Vancsik Zoltán: A biciklizés jobban megy!) Másik probléma, hogy egy gazdasági szervezet, a melynek a tulajdonosa lehet akár kizárólagosan egy külföldi személy, akárhányfelé osztódhat, ehhez kizárólag egy ügyvédre van szükség, aki társasági szerződéseket ír és jegyeztet be. Ily módon, ha öt részre szakad egy társaság, akkor ötször 300 hektárhoz j uthat a törvény szellemét és betűjét betartva. A társaságok szaporodásának határa kizárólag a külföldi tulajdonos akaratától függ. Ez az osztódás egyébként kiváló módszer arra is, hogy a törvénymódosítás másik, úgynevezett megszorító rendelkezéseit kijátss za. A törvényjavaslat előírná, hogy csak azok a szervezetek vásárolhassanak földet, amelyek már legalább öt éve működnek a mezőgazdaságban. Egy külföldi befektetőnek csak egyetlen, öt éve működő gazdasági szervezet tulajdonjogát kell megszereznie, és utána ez a szervezet osztódhatna, minden utódszervezet vinné magával az öt éve működés jogszerző feltételét. Sajátos módon eltérő adatok vannak forgalomban a mezőgazdasági tevékenységet folytató cégek számáról. Meghökkentően naiv módon a Földművelésügyi Miniszt érium vezetői 2000 jogi személyről szoktak beszélni, ami nagyjából megfelel a volt téeszek számának. Időközben azért alakulgattak cégek, nem állt meg az idő, de még ha az FMben vannak is egyesek, akik ezt szeretnék, egyedül GyőrSopron megyében egy tudósí tás szerint 1000 mezőgazdasági tevékenységet folytató társaság van. Ebből ugyan 800 nem végez gyakorlati mezőgazdasági tevékenységet, de jogi szempontból teljesen megfelelnének a törvénytervezet előírásainak.
