Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 16 (298. szám) - Az országos népszavazás elrendeléséről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - FRANCZ REZSŐ (MSZP): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária):
483 kedvezőtlen, mert eddig olcsón v ették a földet, most meg esetleg drágábban vehetik, mert megjelenik a konkurencia a piacon. Tehát biztos, hogy felfelé mennek a földárak, ha egy kicsit felszabadítjuk és kitágítjuk a földpiacot. A földárak biztosan fölfelé mennek! Két réteg nem fogja eladn i a földjét: az egyik a magángazda, aki a mezőgazdasági vállalkozásában jövőt lát, a másik pedig... (Dr. Kövér László: De venni sem tud!) Igen, ez majd egy másik probléma. A másik pedig az agrárértelmiség, amely valószínűleg nem fogja eladni a földjét, az, aki akár mint szövetkezeti vezető, akár egyéb módon jutott földhöz, és most vállalkozik. Ez egy csoport lesz egyébként, hiába folynak itt az ősiségi viták. És ez a döntő kérdés! Azt hiszem, a népszavazásról annyit még el kellene mondani, hogy ahogy a nép ezen a népszavazáson dönt, azt természetesen tisztelnie kell mindenkinek, és ez egy olyan fontos kérdés, ahol most már azon is túl kellene menni, hogy itt egymás álláspontjait idézgetjük az elmúlt évekből, mert igenis e z egy olyan nehéz kérdés, ami mindenkit vívódásra késztet. Vívódásra késztet, mert valóban az a döntő kérdés, hogy a földpiac egy kicsi felszabadítása az egy újabb spekulációs kört foge eredményezni és eltávolítjae mostani a földhasználókat a földtől vag y közelíti hozzá. És erre kell majd keresni a megoldásokat, például amit a Kövér úr is itt bekiabált, hogy segíteni kell - erre most is vannak már kormányrendeletek - (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) hitellel vagy kamatment es hitellel azokat, akik most vállalkoznak arra, hogy földet vásároljanak. Ezekről sem ártana beszélni amellett, hogy kampányolunk. (Taps az MSZP padsoraiban.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Kétperces reagálásra megadom a szót Francz Rezső képv iselő úrnak, Magyar Szocialista Párt. FRANCZ REZSŐ (MSZP) : Elnök asszony, köszönöm a szót. Elhangzott a föld védelme, hogy kitől kell megvédeni. Minden esetre nekem úgy tűnik, hogy a szövetkezetektől és a gazdasági társaságoktól fölöttébb meg kell védeni. Elhangzott, hogy az Alkotmánybíróság kőkeményen ellene van annak, hogy jogi személyek hozzájussanak földhöz. Igen, ott akkor a '94. évi LV. törvényben rögzített formulák szerint adódhat a beférkőzés esélye. Úgy gondolom, arra kellene figyelemmel lenni, ami itt elhangzott az előbb: hogy be kellene csukni azokat a kapukat, nehogy a külföldi bejusson. Ezeket a kellő biztosítékokat kellene a mostani törvénymódosításba bevinni, de ugyanakkor lehetővé tenni az általunk preferált jogi személyeknek is a földhöz jut ást. Miért? Miről van szó? Én tudom, hogy nagyon nehéz, és egy ilyen vitában nem vagyok annyira idealista, hogy meg tudnánk egymást győzni, hiszen alapvetően a politikai szelektív hallás és csőlátás a jellemző, egymás mellett elbeszélünk. De azért ültessük el azt a gondolatot, hogy összefogunk, eldöntjük, hogy mit akarunk, kitől akarjuk megvédeni a földet. A külfölditől, mi is azt mondjuk, nemkívánatos a külföldi most. De a külföldi rengeteg pénze és a strómanja folytán jelen van, következésképpen neki van pénze strómanok útján földhöz jutni, míg egy szövetkezet alól húzzák ki a talajt. Ez önöknek tetszik? (Rusznák Miklós: Ezt mondtam!) Nem lehet ez cél, uraim! Következésképpen a legális magyar gazdasági szereplőt, a szövetkezetet is földhöz kell juttatni, n em hirtelen és kampányszerűen. Ez egy folyamat, ahogy a földkínálat faluhelyen adódik. És ha az erdőbirtokosság mint jogi személy esetében ez lehetséges - mert kizárólag magyar emberek és kizárólag földtulajdonosok vannak jelen az erdőbirtokosságban , enn ek mintájára kellene ezt megcsinálni a szövetkezetek és gazdasági társaságok esetében is. Ezen gondolkodjanak! (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Köszönöm. ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Kétperces reagálásra megad om a szót Rusznák Miklós képviselő úrnak, független képviselő.
