Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. december 15 (331. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. AVARKESZI DEZSŐ igazságügy-minisztériumi államtitkár: - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - PÁPAI MIHÁLY (FKGP):
4182 türelmét, és innen, e helyről kellemes karácsonyi ünnepeket és boldog új évet kívánjak azzal a reménnyel, hogy talán valóban boldogabb lesz a jövő év. Szeretném azoknak a választóknak a figyelmét is megköszönni, akik a rádió hullámain keresztül megtiszteltek figyelmükkel. És végül magam és pártom, a Magyar Igazság és Élet Pártja nevében kívánok az ország minden polgárának és a határon túli magyar testvéreimnek szeretetben e ltöltött kellemes karácsonyt és boldogabb új esztendőt! Köszönöm figyelmüket. (Taps az FKGP padsoraiban.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Avarkeszi Dezső államtitkár úr, azt hiszem, a kormány nevében kíván Kapronczi képviselő úrnak boldog új esztendőt kívánni. Nem ? DR. AVARKESZI DEZSŐ igazságügyminisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A magam nevében nemcsak Kapronczi úrnak, hanem nyilván valamennyi országgyűlési képviselőnek - elsősorban a jelenlévőknek, de a már távollévőknek, rádióhal lgatóknak is - szeretnék valóban boldog új évet kívánni, de azért két mondattal reagálnék az elhangzottakra is. Az egyik: képviselő úr azt mondta, hogy sűrűn voltak törvénykezési baklövések az elmúlt években. Arra szeretném csak felhí vni a figyelmet, hogy a törvénykezés nem a parlament, hanem a bíróságok feladata, mi a törvényhozással foglalkozunk. Természetesen nagyon sokan használják ezt helytelenül, de most megragadom ezt az alkalmat, hogy felhívjam rá a figyelmet. A másik: a termőf ölddel kapcsolatos törvény. A termőfölddel kapcsolatos törvényt rendes menetben már nyilván rég elfogadhatta volna a parlament. Épp azért fogadtuk el, hogy ne tárgyaljuk, hiszen egy vitatott alkotmányossági kérdést kell eldönteni, és természetesen mindaddi g, amíg megnyugtató döntés nem születik - vagy úgy, hogy népszavazás dönt a kérdésben, vagy úgy, hogy kiderül, hogy alkotmányosan nem lehet kiírni ezt a népszavazást , addig nem is kívánjuk, hogy az Országgyűlés tárgyalja. Ha viszont ez eldőlt, természete sen azt szeretnénk, ha az Országgyűlés ezen törvényjavaslat vitáját is befejezné. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! Még egy napirend utáni felszólalásra jelentkezett egy képviselőtársunk. An nak elkerülése végett, hogy jelen lévő képviselőtársaim ne higgyék, hogy kellemes karácsonyi ünnepeket akar kívánni képviselőtársam, felolvasom napirend utáni hozzászólásának címét, miszerint: "Felébrede a magyar Dunatengeri hajózás Csipkerózsikaálmából ?" Pápai Mihály képviselő úré a szó, Független Kisgazdapárt. PÁPAI MIHÁLY (FKGP) : Elnök Úr! Tisztelt Ház! Nehéz emlékezni bármelyik magyar tengerjáró hajó történetére anélkül, hogy vissza ne idéznénk a magyar folyam- és tengerhajózás mármár legendá kba vesző múltját. Az 1867es kiegyezés után az első kereskedelmi miniszterünknek, Baross Gábornak volt az érdeme a Magyar Államvasutak fejlesztése, az AlDuna szabályozásának befejezése és a magyar tengerhajózás megindításának lehetősége, a fiumei kikötő legfontosabb munkálatainak befejezése által. 1882ben Baross Gábor bábáskodásával megszületett az Adria Magyar Királyi Tengerhajózási Rt. Ő volt a jövőbe látó szakember, aki felismerte, hogy tengerészet, illetve a tengerhajózás nem egyszerű közlekedés, han em felsőfokú külkereskedelem. Tengerhajózásunk történetében új korszak kezdődött 1889ben. Ekkor indulhatott meg a magyar tengerentúli kereskedelem céltudatos fejlesztése. Az 1889. évi 18. törvénycikk értelmében a magyar kereskedelmi tengerészetre vonatkoz ó összes intézmény és ügyek intézése az újonnan szervezett kereskedelmi tárca ügykörébe került. Baross Gábor jól látta, hogy Fiume kereskedelmének fejlődése az egész magyar külkereskedelem fejlődésével függ össze. Hogy Baross Gábor mennyire jól látta, mi
