Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. december 15 (331. szám) - Személyi ügy: - Az országos népszavazás kezdeményezésének elutasításáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP):
4172 népszavazni, a marxista hagyományoknak megfelelően a termelőerők tulajdonjogát szeretnénk kézben tartani, ahelyett , hogy arra figyelnénk, ki gazdálkodik, függetlenül attól, hogy mi van mögötte. Ez technikailag lehetetlen helyzetek tömegét hozza végig. Az egyik ilyen technikailag lehetetlen helyzet, amikor azt akarjuk megfogalmazni, hogy ki ne lehessen tulajdonos. Félr eértés ne essék: magam és már jó ideje az SZDSZ egésze teljesen egyetértünk azzal, hogy külföldön lakók ne legyenek tulajdonosok és semmiképpen se legyenek gazdálkodók magyar földön. Természetesen mi azzal is egyetértünk, sőt kezdettől azt akartuk, hogy a településtől távol lakók általában ne lehessenek tulajdonosok és általában ne vezényelhessék a falusi gazdaságot. Ilyen szempontból mi, mondjuk, egy Tiszamenti falu lakói szempontjából a pécsit és a bécsit egyaránt távollevőnek és nemkívánatosnak tartjuk. (Szórványos derültség.) Ilyen értelemben tartalmilag azt, amit a népszavazási kezdeményezés akar, messzemenően pártoljuk. Itt csak arról van szó, hogy ez egy annyira hamis és külső körét fogja meg csupán a dolognak, hogy az igazi lényegi rendezést, miszer int a falubeliek maguk rendezhessék a saját dolgaikat, egyáltalán nem segíti, a másik oldalról tartalmaz néhány olyan elemet, amely halandzsa vagy nehezen értelmezhető. Arról a problémáról, hogy külföldi és a "szervezet sem"problémáról már beszéltek. Besz éltek arról is, hogy öröklési szempontból ez a szöveg maga milyen problémát vetne fel. Számomra azonban az a rész a legidegesítőbb a szövegben, amely azt mondja: se közvetve, se közvetlenül ne szerezhessenek egyesek tulajdont. Ez azt jelentené, hogy ha nem állítunk fel egy ÁVHt, akkor ellenőrizni sem lehet azt a kívánságot, hogy megvalósule vagy sem, amit ez a kérdés felvet. (16.20) Következésképpen kétféle baj lehet akkor, ha az eredeti kezdeményezés szerinti népszavazási kérdést tesszük fel. Az egyik ba j az, hogy a dolog nevetségbe fúl, nem mennek el az emberek, mert zavarba jönnek tőle - nagyon kínos lenne. A másik baj, hogy elmennek, esetleg igent is szavaznak rá, és akkor kiderül, hogy nem tudjuk, hogy mit kell csinálni. Ez a második meg lehetetlenné tenné az Országgyűlést és mindnyájunk életét. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokból.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Megadom a szót Torgyán József képviselő úrnak, Független Kisgazdapárt, akit Balsai István képviselő úr kö vet az MDFből. DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Teljes mértékben egyetértek azokkal a véleményekkel, miszerint egy 11 oldalas, számos jogi indokot tartalmazó alkotmányügyi bizottsági előterjesztést nem lehet öt percen belül megvitatni, sőt, annak még a főbb pontjait sem lehet ismertetni. Úgy gondolom, hogy ugyanakkor jelzi a kormánytöbbség szándékát az a tény, hogy az első napirendi pont tárgyalásából utolsó napirendi ponttá degradálták annak az előterjesztés nek a tárgyalását, amiről minden túlzás nélkül állítható, hogy ez a napirendi pont érdekli ma a magyar társadalom döntő többségét. Arról van szó ugyanis, hogy vajon a termőföldre vonatkozó rendelkezéseket ki és miként akarja kijátszani, mert hiszen köztudo tt: akié a föld, azé a hatalom; és közismert az az álláspont, hogy aki a termőföldet tulajdonolja, az az ország építésében rendelkezik egy olyan bázissal, amelyre mindig alapozhat akkor, ha a nemzet bármilyen vonatkozásban rászorul arra, hogy megújuljon a gazdasága, hogy talpon maradjon az ország. (Zaj.) Továbbá rendkívül fontos az a megközelítése is a most folyó vitának, hogy itt tulajdonképpen arról van szó, hogy vajon a népszuverenitás gyakorlásának vane Magyarországon esélye vagy nincsen. Konkrétan ak ként merült fel a kérdés, hogy az ellenzék kezdeményezett egy népszavazást a termőföld ügyében, ugyanakkor a kormányoldal is egy külön kezdeményezéssel élt ugyanebben a tárgykörben, és végül az Alkotmánybíróság kimondta, hogy a nép által kezdeményezett nép szavazás
