Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. december 15 (331. szám) - Dr. Kis Gyula József (MDF) - a népjóléti miniszterhez - "Vissza az SZTK-ba?" címmel - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. KÖKÉNY MIHÁLY népjóléti miniszter: - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. KIS GYULA JÓZSEF (MDF): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. KÖKÉNY MIHÁLY népjóléti miniszter:
4122 megkülönböztető jegy a társadalomban! (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Kérdezem én is: mikor vonják vissza ezt az rendeletet? (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária ) : Köszönöm szépen. Megadom a szót Kökény Mihály népjóléti miniszternek. DR. KÖKÉNY MIHÁLY népjóléti miniszter : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Ezt a nyilatkozatot, amelyet említett, természetesen ismerem. Nem azt vonta m kétségbe, ami ebben a nyilatkozatban áll - bár ahhoz is számos megjegyzésem van, és lenne , hanem emlékeztetem önt, azt vontam kétségbe, hogy az egyik aláíró valójában mennyire a tagságot képviseli a hétvégi események tükrében. De ami a kérdését és a be utalási renddel kapcsolatos véleményét illeti: úgy ítélem meg, hogy itt a beutalással kapcsolatos jelenlegi szabályozás tökéletesen alkalmas arra, hogy önök, tisztelt ellenzéki képviselőtársaim, bolhából elefántot csináljanak. Hiszen lényegében semmi nem v áltozik. A járóbetegellátás, a fekvőbetegellátás területén az intézmények, a rendelőintézetek eddig is rendelkeztek felhatalmazással, hogy saját hatáskörben - most a rendeletben egységesen szabályozott ellátások esetén , a meghatározott körülmények és f eltételek fennállása esetén részleges térítési díjat kérjenek. (13.00) Ez a jogszabály semmi mást nem tett, csak ezt a rendszert egységesítette. Önök '92ben létrehozták a háziorvosi rendszert, azt gondolom, hogy ez egy szükséges és helyes lépés volt. Akko r az volt a szándék, hogy általában az ellátások igénybevételénél a háziorvosnak úgymond a kapuőrszerepe érvényesüljön. Ha most a műfaj lehetővé tenné, akkor megkérdezném önt, képviselő úr, hogy valóban mi volt a célja ennek a típusú szabályozásnak akkor, az ön mai kérdése tükrében. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Én is köszönöm szépen. Viszontválaszra megadom a szót dr. Kis Gyula József képviselő úrnak. DR. KIS GYULA JÓZSEF (MDF) : Köszönöm, elnök asszony. Köszönöm a vál aszt, tisztelt miniszter úr. A rendeletnek akkor az volt a célja, hogy előbb a háziorvosi, majd a szakrendelői körre és végül az ország anyagi lehetőségeinek függvényében a kórházra is kiterjesszük a szabad intézményválasztást - ezt ön éppoly jól tudja, mi nt én, hiszen beszéltünk róla éppen eleget. Az, hogy ez ma sem történt meg, sőt visszalépés történik ebben a kérdésben, és az, hogy most az egyes intézmények által alkalmazott rendszert általánossá teszik, pont azt a versenyt teszi lehetetlenné, ami a bet eg döntésére bízta azt, hogy melyik intézmény milyen módon tud gazdálkodni. Tehát a versenyhelyzetet számolja fel, és ezért nem tudok vele egyetérteni. Nem hiszem, hogy egy miniszteri rendelettel "a halál előtt mindenki egyenlő" természeti törvényét "de va nnak még egyenlőbbek"re lehet változtatni. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Viszontválasz illeti meg a miniszter urat. Megadom a szót. DR. KÖKÉNY MIHÁLY népjóléti miniszter : Köszönöm a szót, elnök asszony. (A miniszter mikrof onja nem működik, kézi mikrofont helyeznek elé.) Én tisztelem a képviselő úr véleményét, de engedtessék meg, hogy ne értsek vele egyet. Még egyszer mondom: a szabad orvosválasztás ismereteim szerint parttalanul és mindenféle anyagi konzekvencia nélkül - má r ami a finanszírozó oldalait és szempontjait illeti - csak egyetlen országban érvényesül: az Egyesült Államokban. Mi nem olyan egészségügyi rendszert építünk, gondolom, önök