Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. december 15 (331. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - KOVÁCS LÁSZLÓ külügyminiszter:
4095 ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! Megkérem képviselőtársaimat, foglalják el a helyüket. Tisztelt Országgyűlés! Köszöntöm jelen lévő ké pviselőtársaimat és mindenkit, aki figyelemmel kíséri a munkánkat. Az Országgyűlés őszi ülésszakának 38. ülésnapját megnyitom. Bejelentem, hogy az ülés vezetésében Boros László és dr. Tóth Tihamér jegyző képviselőtársaim lesznek segítségemre. Tájékoztatom a tisztelt Országgyűlést, hogy képviselőtársaim a hétvégi futárpostában a korábbi gyakorlatnak megfelelően kézhez kapták a kormány 1998. évi tavaszi ülésszakának jogalkotási programját. Tisztelt Országgyűlés! Bejelentem, hogy a mai napon a szükséges bizott sági előkészítés után mandátumigazolásra is sor kerül. Napirenden kívüli felszólalók: ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! Több, mondhatni sok napirend előtti felszólalásra jelentkeztek a frakcióvezetők. Előtte a zonban megadom a szót dr. Kovács László külügyminiszter úrnak, aki a kormány megbízásából kíván napirend előtt szólni. KOVÁCS LÁSZLÓ külügyminiszter : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! December 13án, szombaton az Európa Tanács, az Európai U nió állam- és kormányfői értekezlete történelmi jelentőségű döntést hozott. Ezzel megkezdődik az Európai Unió tényleges bővítése és megkezdődik a társult országok csatlakozásának folyamata, végül ezzel új szakasz nyílik az egységes Európa megteremtésében i s. Ez az a folyamat, amelynek első lépéseit a magyarosztrák határon a műszaki zár lebontása, az 1989. szeptember 10ei határnyitás az NDKmenekültek előtt, 1989 novemberében a berlini fal leomlása jelentette, és amelynek fontos állomása volt a rendszervál tozás Közép- és KeletEurópa országaiban a kétpólusú világ megszűnése. Majd ez a folyamat folytatódott a NATO bővítését megnyitó madridi döntéssel, amely a biztonság és a stabilitás területén jelent előrelépést egy egységes Európa felé. A mostani viszont, az európai integráció természetének megfelelően szinte minden területen megnyitja az európai egységesülés felé az utat. A luxembourgi döntést, mint emlékezetes, nagyon sok vita előzte meg. Sok volt a remény és sok volt a kétely, amely ebben a folyamatban m egmegjelent. A megoldással azonban - Törökország kivételével - minden társult ország elégedett volt; azok is, akik felkészültségük okán joggal a mielőbbi, a késlekedés nélküli csatlakozást szerették volna elérni, de azok is, akik tudomásul veszik, hogy ké sőbb fognak csatlakozni, de perspektívát igényeltek a maguk számára. És méltán lehet elégedett Magyarország az Európai Unió luxembourgi döntésével, hiszen Magyarország azon hat ország egyike, amelyekkel tavasszal intenzív csatlakozási tárgyalások kezdődnek , és így előrehaladásunk üteme, csatlakozásunk időpontja kizárólag - ahogy ezt igényeltük is - saját teljesítményünktől, saját felkészülésünk eredményességétől fog függeni. Ugyanakkor attól sem kell tartanunk, hogy valamiféle választóvonal jön létre, feszü ltség keletkezik Magyarország és a csatlakozási tárgyalások megkezdésére jelenleg még nem felkészült országok, főleg szomszédaink között. A luxembourgi döntés értelmében március 12én Londonban a tizenöt EUtagállam és a tizenegy társult ország részvételév el állam- és kormányfői szinten összeül az európai konferencia; megjegyzem, ebben Törökország részvétele kérdéses. Ennek az összeurópai konferenciának az a célja, hogy összeurópai kérdéseket tekintsen át, mégpedig évente, kül- és biztonságpolitikai kérdése ket, a belügyi és igazságügyi együttműködést, az infrastruktúra fejlesztését, illetve a
