Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. december 10 (330. szám) - A nemdohányzók védelméről és a dohányzással kapcsolatos egészségkárosodás megelőzéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - LEZSÁK SÁNDOR (MDF):
4082 át, amely - mint köztudomású - egy kivétellel minden ráktípusnál erőteljes előre törést mutat ki, és úgy gondolom, benne tetten érhető a dohányzás okozta hatalmas sérelem. Lehet azt mondani, hogy a rák terjedését nagyon sok környezeti ártalom idézheti elő, nem csupán a dohányzás. Valóban így van. A platánfa nem dohányzik, mégis pusztul a környezeti ártalmak hatására, valamennyien tudjuk. Így talán magyarázható lenne, hogy a ráktípusok előretörésében hazánkban 15 év átlagában a bélrák 40 százalékkal, a tüdő- és kapcsolódó légzőszervi rákok 67 százalékkal növekszenek, de - egyszer már elm ondtam, hatástalanul, hadd mondjam el még egyszer azoknak, akik talán majd olvasni fogják, hiszen most alig egy tucatnyian vagyunk a szobrokkal együtt - 143 százalékkal nő az ajak- és a szájüregi rák. Ez pedig nem az általános környezeti hatások rovására, benzin s a többi írható, hanem ez az óriási különbség teljesen nyilvánvalóan számomra mint laikus számára is - persze orvosi megerősítéssel mondom - a dohányzás számlájára írandó. 143 százalék növekedés 15 év alatt! Indokolt tehát, hogy a törvény okos, átg ondolt, és azt kell mondanom, nem huzavonaintézkedésekben megnyilatkozó legyen, hanem ha tekintettel is van a gazdasági szempontokra, ésszerűen a minimumra csökkentse ezt a kíméletet. A törvényjavaslat legnagyobb hibájának tartom, hogy a hathatósnak remél t intézkedések '99től 2002ig terjednek. Miért ez a hosszú felmondási idő? - teszem fel az általános vitában a kérdést. Miért ez a hosszú felmondási idő? Vannak más hibái is a törvényjavaslatnak, nem szeretnék a részletekkel nagyon sokat bíbelődni. Az egy ik már elhangzott, hogy a munkavállalókat érintőleg külön törvényben kívánja szabályozni nyilvánvalóan a legfontosabbak közé tartozó ártó hatások kérdését. Úgy gondolom, ide illenék, aztán ha vannak specialitások, azt majd ki lehet pótolni kormányrendelete kkel vagy esetleg más jogszabály megalkotásával. Nem fogom felsorolni most mindazt, ahol úgy érzem, módosító javaslatra van szükség, de egyetkettőt igen. Szól bölcsen a javaslat arról, hogy nem szabad a dohányzást engedélyezni ott, ahol meleg, illetve hi degkonyhai készítmények, ételek fogyasztására kerül sor. A fagylaltozót hova fogják sorolni azok, akik nem akarják betartani a törvényt? Pedig oda jár a legtöbb gyerek. Ez csak egy a példák közül. Nem tudom - legalábbis én nem értem , hogy a dohányterméke k kiskereskedelmi forgalomban 14 éves kortól miért szolgáltathatók ki, amikor az egyéb korlátozásoknál a 18. év szerepel. Van tehát nagyon sok mozzanat, ha nem a kikerülésre, hanem a célba találásra fordítjuk az igyekezetet, s reméljük, ezt fogja mindenki tenni, aki a dolgot komolyan veszi, mert a mi statisztikáinknál még tanulságosabbak az Egyesült Államok statisztikái, ahol a romlásról és a dohányzás erőteljes csökkentése után a javulásról is már számot tudnak adni. Tartozunk a felnövekvő nemzedékeknek az zal, hogy odafigyelünk; oda, s nem csak a dohánygyártásban, a dohányáru szétterítésében és fogyasztásában érdekeltekre. Tudom, hogy nem lehet egy lábdobbantással a helyzetet megváltoztatni, de a huzavona túl szembetűnő, különösen a reklámtörvény történetét figyelembe véve. Kérem, legyenek résen a felelősök! Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Megadom a szót Lezsák Sándor képviselő úrnak, MDF. Ezzel az írásban előre jelentkezett képviselőtársaink elfogytak, és ezzel az úgynevezett első kör is be fejeződött. LEZSÁK SÁNDOR (MDF) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Miniszter Úr! Magam azokhoz tartozom, akik erős dohányosok, naponta egymásfél doboz cigarettát szívok el. Ezért ezzel a felelősséggel kellett végiggon dolnom a Magyar Demokrata Fórum nevében, hogy hogyan, miképpen tudjuk támogatni a nemdohányzók védelméről szóló törvénytervezetet.
