Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. december 10 (330. szám) - Az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Kávássy Sándor): - DR. SEPSEY TAMÁS (MDF): - ELNÖK (dr. Kávássy Sándor): - DR. SZIGETHY ISTVÁN (SZDSZ):
4064 valójában jobb a háromszavazatos rendszer, mint a kétszavazatos; és erről szeretnék néhány szóban beszélni. Elhangzottak érvek arról a vita során, hogy a harmadik szavazat bizonyos további olyan diszkriminációt jelent, amely má r nemcsak a kisebbségek javára pozitív, hanem a többségi lakosság számára negatív jellegű. Ez természetesen viszonyítás kérdése, hogy honnan nézem a pozitívat, honnan nézem a negatívat, én úgy gondolom, hogy ebbe a körbe, a pozitív diszkrimináció körébe ez a kérdés önmagába belefér. A másik probléma az, hogy tulajdonképpen a háromszavazatos, illetőleg a kétszavazatos rendszer alkotmányossági összefüggéseivel, az állampolgári egyenjogúsággal mit kezdhetünk ennek a javaslatnak a keretében. Azt hiszem, hogy a háromszavazatos rendszer mellett több érv szól. Bár nem vonom kétségbe, hogy a kétszavazatos rendszer mellett is elhangzottak nagyon komoly érvek. Mégis az, hogy az állampolgári egyenjogúságot én egy számhoz kötöm, hogy két szavazata vagy esetleg három sza vazata van, ez egy formai elem. Amiről most beszélni kívánok, az viszont tartalmi. A magyar parlamentben eddig a kétszavazatos rendszernél a két szavazat más képviselőkre és más elv alapján vonatkozott, biztosí tott parlamenti helyeket. Az egyéni mandátumok megszerzése tisztán a területi elv alapján történik - erről Bihari Mihály az előbb már említést tett. Nem szerencsés, hogy ez a területi elv nem kapcsolódik a többpártiság elvével egy igazi arányosítási rendsz erbe, de most erről ne beszéljünk, hiszen a parlament erről nem foglalt még állást. A másik elv a többpártiság elve, tehát az, hogy a párt rokonszenvei alapján bármelyik állampolgár - és hangsúlyozom: bármelyik állampolgár - dönthet, kíváne pártra szavazn i vagy nem kíván. A két csoport, az egyéni képviselők csoportja és a listás képviselők csoportja a személyekben ugyan különválik, de a jogaik ugyanazok. Mégis a két csoport létszáma adott, egyéni képviselői hely nem csúszhat át listás képviselői hellyé és viszont. Tehát az egyik szavazólap az egyik elv alapján a képviselők egyik csoportjára vonatkozik a másik, tehát a pártlistás szavazólap egy másik elv, a többpártiság elve alapján az országgyűlési képviselőknek egy ugyancsak zárt létszámú körére vonatkozik . Ha én ezt a logikát követem - és ez a tartalmi logikája a választási rendszernek , akkor mi a kisebbségi mandátumoknak a helyzete? Itt egy harmadik elv lép be, a kisebbséghez tartozás elve, a kisebbségi elv. Ugyancsak maximált a létszám, hiszen legfelje bb 13 képviselő kaphat helyet így, és itt sincs átjárás sem az egyéni képviselők, sem pedig a pártlistás képviselők csoportjához. Ha azt veszem, hogy ez egy zárt kör, ha elfogadom, hogy más elv alapján történik ez a szavazás, akkor teljesen logikus, hogy e rre egy harmadik szavazólap alkalmazása indokolt. Tehát az a formai érv, hogy egyes emberek két szavazatot adnak le, mások hármat, kevésbé áll meg a tartalmi összefüggésekkel szemben. Úgy tűnik, hogy ez tartalmilag az alkotmányosságnak jobban megfelel, bár természetesen nem én vagyok illetékes, hogy ebben a végső szót kimondjam. Ebben az összefüggésben vetődik fel a kétszavazatos rendszer problémája. Ugyanis a maximum 13 kisebbségi képviselő viszonylag kis létszám, sokkal több a pártlistás képviselő mind a területi listáknál, mind pedig az országos listánál. Minden embernek állampolgári joga - és a jogegyenlőség itt jelenik meg , hogy válasszon: kíváne, és ha igen, mely pártra szavazni. Ez a jog viszont abban az esetben sérül, ha valaki erre a maximum 13 k isebbségi képviselőre szavaz, és ezzel megfosztom őt attól, hogy az egész más vonatkozású rokonszenvét, a pártszimpátiáját kifejtse. A kétszavazatos rendszerben tartalmilag sokkal inkább megjelenik az alkotmánysértés, a negatív diszkrimináció a kisebbségek kel szemben, hiszen aki kisebbségre szavaz, az valószínűleg jobban kötődik ilyenkor a kisebbségekhez, mint a háromszavazatos rendszerben. Ehhez kapcsolódik a következő kérdés: a kisebbségeknél valóban csak az szavazzone, aki kisebbséghez tartozik? De ki t artozik a kisebbséghez? Vannak természetesen tiszta, kétszülős, kisebbséghez kötődő családok, de nagyon sok a vegyes házasság, nagyon sok olyan ember van, aki úgy érzi, hogy nekem van egy bizonyos identitásom valamely kisebbséghez, hiszen az egyik nagyszül őm az volt, abba a körbe tartozott, de azért önmagában ezen a kötődésen alapulva nem adnám fel azt a jogomat, hogy pártra szavazzak. Azzal, hogy a harmadik szavazatos rendszerben
