Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. december 10 (330. szám) - Az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Kávássy Sándor): - DR. BIHARI MIHÁLY (MSZP):
4054 firtatnám a magam részéről. Azt gondolom, fontosabb az, hogy ma van a parlament előtt egy megoldási javaslat, megítélésem szerint van egy olyan törvénytervezet, amely az alkotmányossági igényeknek megfelel, és az ala pvető érdekartikulációs képviseleti igénynek szintén megfelel. Erről politikai döntést kell hozni. A technikáról lehet vitatkozni, lehet módosító javaslatokkal is javítani még ezt a törvényjavaslatot, hogy az 5000es szavazati szám vajon nem túl alacsony s záme a mandátum szerzéséhez. Nincs alternatíva a jelenlegi törvényjavaslatban, a korábbi tervezetekben alternatív megoldások szerepeltek. Tehát ez, hogy egyegy technikai elemével valaki nem ért egyet, megítélésem szerint még talán nem elegendő indok arra , hogy magával a képviselettel ne értsen egyet, hiszen módosító javaslatokkal lehet javítani akár a mandátumszerzés számát, akár a kettő- vagy háromcédulás rendszeren is lehet javítani. Nem lehet azt mondani, hogy az egyik abszolút jó és a másik abszolút r ossz, mind a kettőnek vannak előnyei és hátrányai. Erről megítélésem szerint értelmes vitát lehet folytatni, de a legfontosabb kérdés, amire egyértelmű választ kell adni, hogy akarjae a magyar parlament, hogy a nemzetiségek képviselete valamilyen módon me goldódjon, vagy nem akarja. Ez a fő kérdés, és a magam részéről örülök annak, hogy a legtöbb parlamenti párt - nem mindegyik, de a Fidesztől kezdve az MDNP nevében felszólaló Farkas Gabrielláig, a Fidesz részéről Németh Zsolt, Wekler Ferenc és az MSZP - eg yértelműen támogatta ezt a megoldást. A Független Kisgazdapárt részéről már nem volt ennyire egyértelmű, ő egy kétkamarás rendszer keretében támogatta volna - legalább is így nyilatkoztak többször - a nemzetiségi képviselet megoldását, egykamarás rendszerb en ezt nem látja megoldhatónak. Ez azonban azt jelenti, hogy a parlament messze túlnyomó többsége - nem minden pártja és nem minden frakciója - politikai akaratát, szándékát tekintve egyetért azzal, hogy 1998ban nemzetiségi képviselők is bekerülhessenek a választások révén a magyar parlamentbe. Hadd térjek ki még két dologra! Az egyik az, hogy jóe, hogy ennyire a választásokhoz közeli időpontban kerül sor - feltehetően sor kerül - a választójogi törvény és a választási eljárási törvény módosítására. Nem j ó, ezt kár tagadni. Nem jó, nagyon nagy hiba! Valóban legalább két évvel a választások előtt illik - nemcsak illik, hanem szabad - hozzányúlni a választási törvényhez, vagy pedig úgy kell meghozni a választójogi törvényt, annak módosítását, hogy ne a követ kező választásokon, hanem csak az azt követő választásokon lépjen életbe. Azt gondolom azonban, hogy ebben az esetben talán két dolog támasztja alá, hogy ezzel a szigorú elvvel lehessen szakítani. Az egyik, hogy nagyonnagyon régen, 1992 óta kellett volna ezt a dolgot már megoldani, de nem oldottuk meg, vagy nem oldotta meg a magyar parlament. A másik, hogy a magyar választási rendszert a javasolt rendszer alapvetően csak kiegészíti, de nem változtatja, nem nyúl hozzá a 386 képviselői hely megszerzésének eg ész rendszeréhez, a vegyes rendszerhez, az egyéni választókerületekhez, azok számához, a kerületek beosztásához, a kompenzációs listához. Tehát magát a parlamenti választási rendszert nem érinti, mintegy kiegészíti csak, és nem reformálja meg, nem változta tja meg ez a javasolt, a törvényjavaslatban szereplő nemzetiségi képviseleti rendszer. Azt elfogadom, amiről Farkas Gabriella beszélt, hogy a Házszabályhoz valamilyen módon hozzá kell nyúlni, és hozzá kell igazítani az új megoszlást, hogy vajon a bekerülő nemzetiségi képviselők alkothatnake önmagukban, a maguk heterogenitásában... - mert különböző nemzetiségekhez tartoznak , mégis lehete, hogy olyan közös érdekük van, amely képviselőcsoport megszervezésére alkalmassá teszi őket vagy nem, le lehet szállít ani a képviselőcsoportalakítás létszámát 10re, ahogy volt a '90'94es ciklusban. Ebben az esetben például már alakíthatnak. Kérdés, hogy be kelle őket zárni egy egységes nemzetiségi képviselőcsoportba, miközben ők maguk egymás között is nyilván vitázna k és vitatkoznak. Azt gondolom, ezek nyitott kérdések. Megítélésem szerint ezt majd a választások után összeülő új parlamentnek kell megoldania, ahogy mindenhol a világon úgy oldják meg, hogy a Házszabály
