Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. december 10 (330. szám) - Az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - DR. VILÁGOSI GÁBOR belügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - JAKAB RÓBERTNÉ, az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság előadója:
4042 előter jesztéseket T/5233. és T/5234. számokon kapták kézhez képviselőtársaim. Megadom a szót dr. Világosi Gábor államtitkár úrnak, a napirendi pont előadójának. DR. VILÁGOSI GÁBOR belügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója : Elnök Asszony! Tisztel t Képviselőtársaim! Alkotmányunk 68. §ának (3) bekezdése szerint a Magyar Köztársaság törvényei az ország területén élő nemzeti és etnikai kisebbségek képviseletét biztosítják. Az alkotmány ezen rendelkezését figyelembe véve a kormányprogram a kisebbségek parlamenti képviseletére vonatkozóan leszögezi: a kormány az érintettekkel egyeztetve meg kívánja teremteni azt az intézményes formát, amely az alkotmánnyal összhangban lehetővé teszi a kisebbségek legitim képviselőinek bekapcsolódását az Országgyűlés mun kájába. Meg kell jegyeznem, hogy a kérdés megoldatlanságát több nemzetközi fórum és dokumentum is mint kisebbségpolitikai intézményrendszerünk egyedüli hiányosságát jelezte, így legutóbb az EUországjelentés is. Tisztelt Ház! A kormány a Házszabálytól való eltérést javasolva benyújtotta mindezekre figyelemmel a tisztelt Ház elé azokat a törvényjavaslatokat, amelyek az országgyűlési képviselők választásáról, illetőleg a választási eljárásról szóló törvények módosításával biztosítani kívánják a kisebbségek or szággyűlési képviseletét. A kisebbségekkel, illetve a pártokkal lezajlott egyeztetési folyamat eredményeként alakult ki az a jogi megoldás, amely a két törvényjavaslatban megjelenik. Ennek lényegi elemei a következők: A kisebbségek az általános képviseleti elvtől eltérő, kedvezményes mandátumszerzés alapján juthatnak országgyűlési képviselethez. A kisebbségek számára fenntartott, maximum 13 kedvezményes mandátummal az Országgyűlés létszáma legfeljebb 399re nő. Az országos kisebbségi önkormányzatok, illetől eg szervezetek állíthatnak kisebbségi listát. Az a kisebbségi lista, amely legalább 5000 szavazatot szerez, egy kedvezményes mandátumhoz jut. Ha nem szerez mind a 13 kisebbség egyegy ilyen kedvezményes mandátumot, a be nem töltött helyeket azok a listák s zerezhetik meg, amelyek az országos listán a mandátumszerzéshez szükséges szavazatszámnak megfelelő többletszavazattal rendelkeznek. A kisebbségi listás szavazólapra valamennyi választópolgár voksolhat, de a szavazólapot külön kérnie kell a szavazatszámlál ó bizottságtól, erre hirdetmény hívja fel a választópolgárok figyelmét. Tisztelt Képviselőtársaim! Mindezek előrebocsátásával kérem a tisztelt Házat, hogy a törvényjavaslat elfogadásával tegyék lehetővé, hogy a nemzeti és etnikai kisebbségek kedvezményes k épviselethez juthassanak a magyar parlamentben. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Megadom a szót Jakab Róbertnénak, az emberi jogi bizottság előadójának. JAKAB RÓBERTNÉ , az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság e lőadója : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Elnök asszony engedelmével egy személyes jellegű észrevétellel kezdem, bár hozzá kell tennem, hogy erről is szó esett bizottságunk ülésén; nevezetesen arról, hogy jómagam heted ik alkalommal érintem ezt a témát a Ház falain belül, és az első alkalom '89 októberében volt. (11.30) Akkor Szemere Bertalan 148 évvel ezelőtti belügyminiszterünk Kossuthoz intézett leveléből idéztem - hozzá kell tennem, hogy nem nagy sikerrel. Most az em beri jogok napja alkalmával remélem, több reményünk lehetséges. Bizottságunk december 3án kijelölt bizottságként tárgyalta az előterjesztett törvénymódosítást, mindkettőt, a választási eljárásról szóló módosító törvényjavaslatot és a választójog módosítás áról szóló törvényjavaslatot is. Bizottságunk, bár tudomásul veszi azt a tényt, hogy a magyarországi kisebbségek történelmét, földrajzi elhelyezkedését ismerve hosszú vajúdások után sem lehetséges százszázalékosan jó, a