Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. december 10 (330. szám) - A büntetőeljárásról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. HACK PÉTER (SZDSZ):
4031 fontos ügy, azt majd eldönti az ügyész, aki az egész nyomozást vezeti. Tehát úgy érzem, itt már van egy olyan joghézag, amely nem a kívánt, az elérni kívánt cél irányába viszi ezt a törvényt. Ami már most az én másik aggályomat jelzi ebben a kérdésben, az a következő: a különösen védett tanú vallomását az ügyész indítványára felveszi a nyomozási bíró, és jegyzőkönyvezi. Ezt a jegyzőkönyvet aztán megküldi majdan a tárgyalási bíró nak. Következésképpen ennek a személyét nem ismeri sem a védő, sem az ügyvéd nyilvánvalóan, de nem ismeri az egyébként az ügyben ítéletet hozó eljáró bíró sem. Nos, úgy gondolom, hogy a védelemhez való alkotmányos alapjog sérülése történik ez esetben. Érte m a szándékot, értem azt is, hogy amikor a jogalkotó ezt átvette valahonnan - nyilvánvalóan az angolszász jogból, amerikai megoldási rendszert követve , nem tudta ugyanazokat, a védett tanúval kapcsolatos követelményeket ebben az eljárási jogszabályban me gvalósítani, hiszen alapvetően más körülmények vannak. Ott egy államban tesz egy vallomást a tanú, aki ott egyébként - valóban, az angolszász jogban a különösen védett tanú - találkozik a bíróval, találkozik az ügyvéddel, találkozik a vádlottal, tehát a ko ntradiktórius eljárás keretén belül meg lehet tőle kérdezni, keresztkérdések alá lehet vonni - itt nem. És utána Amerikában nyilván új személyazonossággal átteszik egy más államba. Tehát a rendszer valahol él, de ennek kritika nélküli átépítése a magyar jo gi környezetbe és a magyar környezetbe, nyilván csak így volt megoldható. Ezt én értem. Azt viszont nem értem, hogy miért ilyen ügyetlen módon, hiszen itt tulajdonképpen - hangsúlyozom - a védelemhez való alkotmányos alapjog is megszűnik, ami ellen Beccari ától kezdve mindenki már a középkortól kezdve küzdött. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az általános vita keretében ennyit szerettem volna elmondani. Végezetül hadd utaljak Bonaparte Napóleonra, aki a code civil megalkotása során mindig két elvet v ett figyelembe. Két kérdést tett fel minden egyes esetben: helyese, hasznose? Nos, úgy gondolom, hogy a szándék mindenképpen üdvözlendő, azonban a megoldási mód, amelyet ez a büntetőeljárási törvény alkalmaz, alkalmatlan arra, hogy a Ház elfogadja. Éppen ezért módosítások nélkül, jelen formájában a Független Kisgazdapárt ezt nem tudja támogatni. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Megköszönöm Bánk Attila képviselő úr felszólalását. Szólásra következik Hack Péter képviselő ú r, a Szabad Demokraták Szövetsége részéről; őt követi majd Csákabonyi Balázs képviselő úr, a Magyar Szocialista Párttól. Megadom a szót Hack Péter képviselő úrnak. DR. HACK PÉTER (SZDSZ) : Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Hölgyeim és U raim! Mint ahogy a vitában többször elhangzott, ez egy rendkívül nagy terjedelmű törvény, aminek a tárgyalásába az Országgyűlés belekezd. Az elmúlt több mint hét esztendőben, mióta többpárti parlament működik, nagyon kevés ilyen nagy horderejű törvényalkot ási lépésre került sor. Örömmel tapasztalhatjuk azt, hogy ennek a nagy horderejű törvénynek a megalkotásakor többségében rendkívül tárgyszerű és rendkívül színvonalas hozzászólásokkal tisztelték meg a hozzászólók a vitatkozókat. A múlt heti ülés alkalmával Salamon László, ma Kutrucz Katalin, Isépy Tamás és Bánk Attila is olyan érvrendszerrel, olyan színvonalas érvrendszerrel és érdemi kritikával vett részt a vitában, hogy úgy érzem, szükséges - most, amikor a vita feltehetően februárig megszakad, hiszen a p arlament téli szünete miatt itt a plenáris ülésen a vita nem folytatódik , kötelességünk néhány, az ellenzéki hozzászólásokban megfogalmazott kritikára reagálni. Három kérdéskörrel szeretnék foglalkozni, előrebocsátva azt, hogy mindenkivel egyetértek, aki azt mondta, hogy ehhez a törvényjavaslathoz módosításokat kell benyújtani. Tehát azt gondolom,
