Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 16 (298. szám) - A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - MIKLÓS LÁSZLÓ (MSZP):
402 jövedéki adót írnak elő. Szerintünk ilyen termékeket, tehát például nem szabályos üzemanyagokat, egyáltalán nem lenne szabad forgalomba hozni. Lenne még egy jó pár kifogásom a beterjeszt ett törvényjavaslatot illetően, miután azonban 15 percben maximálták a hozzászólást, így arra kell utalnom, hogy ilyen szarvashibákkal teli törvényjavaslatot a Független Kisgazdapárt a töretlen gyakorlatának megfelelően nem tud támogatni. Tisztelt kormány, szíveskedjék megfelelő színvonalú, valóban eurokonform javaslatokat előterjeszteni, akkor mi is támogatni tudnánk. Köszönöm a türelmüket. (Taps az FKGP padsoraiból.) ELNÖK (dr. Áder János) : Soron következik Miklós László képviselő, Magyar Szocialista Párt . Megadom a szót Miklós László képviselő úrnak. MIKLÓS LÁSZLÓ (MSZP) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló törvényjavaslat látszólag szaktörvény, hiszen lényegesen kevesebb embert érint közvetlenül, mint a személyi jövedelemadó törvény sokkal áttételesebb a hatás, mint más törvények esetén kevesebben foglalkoznak jövedéki termékek termelésével, mint ahányan általában gazdálkodnak. Mégis jelentősnek kell minősíteni a törvényjavaslatot, ahogy ez az államtitkár úr expozéjában is elhangzott. De nem elsősorban azért, mert megújítja a fogyasztási adóztatás rendszerét vagy jelentős lépést tesz az európai uniós jogharmonizáció előkészítésére. (12.20) Sokkal inkább azé rt, mert az úgynevezett abctermékek adóztatásának és forgalmazásának újraszabályozásával jó esély teremtődik arra, hogy döntő áttörést lehessen elérni az alkoholtartalmú termékek, az ásványolajtermékek és a dohányáruk feketepiacának visszaszorítására. Az abctermékek megnevezés az alkoholtermékeket, a benzint, cigarettát foglalja magában, de ennél szélesebb termékkörről van szó. Úgy gondolom, hogy joggal várják el a polgárok, hogy végre ne csak a rendőrség legyen eredményes a jogsértők felkutatásában, han em olyan jogszabályokat alkosson a Ház és a kormány, amelyek jó működése esetén igazából nincs szükség rendőrségi beavatkozásra vagy csak a legritkább esetben. Alapvető követelmény tehát, hogy az állam szedje be a járandóságát. Hogy milyen nagyságrendről v an szó, annak érzékeltetésére hadd idézzek néhány számot az 1996os költségvetési beszámolóból: 1996ban szeszes italokból 34 milliárd forintot, dohányárukból 50 milliárd forintot, üzemanyagból 125 milliárd forintot, összesen 209210 milliárd forintot szed ett be az állam fogyasztási adó címen, de ehhez hozzá kell adni azt a 40 milliárd forintot, ami az Útalapba Útalaphozzájárulás címen folyt be vagy a Központi Környezetvédelmi Alap termékdíjbevételeit. Összességében tehát egy 260 milliárdos fogyasztási típ usú adóbevételről van szó, amihez ha csak ennek az áfatartalmát tesszük hozzá, akkor a 300 milliárdot jóval meghaladó adóbevételről van szó. Ez az összeg nemcsak nagy, hanem a költségvetés bevételei között is mind nagyobb a szerepe. Jól mutatja ezt az, ho gy amíg a költségvetésben a GDP 32 százalékát központosítottuk 1994ben, a '98as előirányzat ennél 8 százalékkal kevesebb, miközben a fogyasztási típusú adók GDPhez viszonyított aránya változatlanul 11 egész valahány tized százalék. Hogy abszolút számot mondjak, ez a '98as költségvetési törvényjavaslatban csaknem 1100 milliárd forintot jelent, és akkor ehhez még hozzá kellene számolni az Útalapba és a Központi Környezetvédelmi Alapba ezekből a termékekből befolyt bevételt is. Igaz, hogy ennek nagyobbik r észe az általános forgalmi adó, de csak a jövedéki adó része megközelíti a 450 milliárd forintot.
