Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 16 (298. szám) - A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP):
400 törvény beterjesztésének egyik indoka az európai uniós jogharmonizációs kötelezettség teljesítése, és a Ház a gyakorlat bemut atásának hiányában egyáltalán nem tudja eldönteni, hogy mennyiben alkalmazkodik az európai uniós gyakorlathoz a beterjesztés, mennyiben nem. Mivel itt egy megszorító szabálysorról van, az Európai Unióra való hivatkozás távolról sem biztos, hogy egy szerenc sés megoldás. Ugyanis itt egy színvonaltalanságot, esetenként pedig sanyargatást jelentő törvényt az Európai Unióra való hivatkozással takargatnak, ami a Független Kisgazdapárt megítélése szerint megengedhetetlen. A nemzetközi gyakorlat bemutatása azért is lényeges lenne, mert a mi ismereteink szerint a jövedéki adók mértéke Magyarországon messze magasabb, sőt mondhatnám: összehasonlíthatatlanul magasabb, mint az Európai Unió. Ezért tehát a mostani beterjesztés semmiképpen sem lenne minősíthető eurokonformn ak, hiszen éppen ellentétes ez a gyakorlat azzal, mint ami az Európai Unióban van. A mostani törvényjavaslat is tulajdonképpen cáfolja Horn Gyula miniszterelnök úr ígéretét, hogy nem lesz újabb megszorító intézkedés, hiszen a termékkör bővítésével, az üzem anyagoknál az infláció mértékét meghaladó áremelésekkel és az adóraktárak elképzelt konstrukciójával sorozatos megszorító intézkedéseket kívánnak életbe léptetni. A Független Kisgazdapárt véleménye szerint semmilyen magasztos cél nem tehet indokolttá olyan megszorító intézkedéseket, mint amilyeneket ez a törvény tartalmaz, különösképpen annak dilettáns előadását - erre majd még rá fogok mutatni. A Hornkormány már negyedik éve folytat állítólag valamiféle küzdelmet a feketegazdaság ellen, csakhogy az eddigi intézkedései egyértelműen gerjesztik a feketegazdaságot, nem pedig visszaszorítják. Ha lesz időm, ennek részleteire kitérek még. A feketegazdaság ellen eredményes harcot csak a terhek csökkentésével lehet vívni, nem pedig a terhek növelésével, hiszen az p ont ellenkező irányba hat, tehát gerjeszti a feketegazdaságot. Hasonlóképpen elmondtuk már azt is, hogy mit kell tenni a száguldó infláció visszaszorítása érdekében, sajnálatos, hogy ez a beterjesztés a száguldó inflációt gerjeszti. Itt mindenképpen utalok arra, hogy a jogszabályok egyszerűsítése és stabilitása nélkül nincs sem jogbiztonság, sem gazdasági kibontakozás. Ezek a szempontok sajnos nincsenek figyelembe véve a beterjesztőnél. A törvényjavaslat nincs összhangban a fő gazdaságpolitikai célokkal sem , hiszen amint az előbb már jeleztem, gerjeszti az inflációt a jövedéki adóterhek további növelése és az adók körének bővítése is, tehát ellenkező irányban hat, mint a meghirdetett hivatalos gazdaságpolitika. A most bevezetett anyagi és adminisztratív terh ek a Független Kisgazdapárt megítélése szerint a feketegazdaságot is hízlalják. Ha már a hatásvizsgálatot nem végezte el a kormány, legalább saját tapasztalataiból megfelelő következtetéseket vonhatott volna le. Így például abból a tényből, hogy rendkívül magas adóterhek miatt évek óta nem folyik be a költségvetésbe a tervezett fogyasztásiadóbevétel az üzemanyagokból, miközben a közúti forgalom valamennyiünk számára egyszerű eszközökkel is észlelhető módon, állandóan és folyamatosan nő. (12.10) A törvényja vaslat a törvény hatálya alá tartozó termékek körét két részre bontja. Kiemeli az üzemanyagokat, az alkoholtartalmú italok egy részét és a dohánytermékeket, amelyek termelését és forgalmazását rendkívül szigorú, a korábbinál is lényegesen bonyolultabb, ige n terhes adminisztrációval is súlyosbítja, ami a mezőgazdasági termelők esetében szinte tragikus következményekhez vezet. E termékek az üzemanyagokon kívül most már sajnálatos módon a kenőanyagokat is magukban foglalnák a javaslat értelmében. A jövedéki te rmékek termelése és elosztása erre a célra létesített adóraktárakon keresztül történne. Export és termelői továbbfelhasználás esetén felfüggesztik az adófizetést egy engedélyezett keretnek megfelelően. A keret alapján kell biztosítékot letenni, ami után a költségvetés nem fizet kamatot. Ez az én megítélésem szerint nem egyeztethető össze a jogállami gondolkodásmóddal, de majd rámutatok mindjárt, hogy sajnálatos módon ennek a konstrukciónak egyéb hibái is vannak.