Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 16 (298. szám) - A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló törvényjavaslat általános vitája - AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár:
394 AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Négy éve, 1993 májusában döntött az Országgyűlés a jelenkori magyar jogrendben újszerűnek számító jövedéki jog bevezetéséről. Az azóta eltelt időszak a z új szabályozás létjogosultságát igazolta. Ugyanakkor megállapítható az is, hogy az 1993as törvénnyel, illetve annak a későbbi szigorításaival a feketegazdaságot még nem sikerült az elvárható mértékben visszaszorítani ezen a különösen érzékeny területen. Emiatt egyrészt komoly tennivalók vannak a jövedéki ellenőrzés színvonalának emelésében, az ellenőrző apparátus megerősítésében, az ellenőrzések módszerességének javításában, másrészt nem halasztható a jövedéki szabályozás megújítása sem. A javasolt új jö vedéki adótörvény bevezetése így elsősorban a gazdasági viszonyok további kifehérítését hivatott elősegíteni, mégpedig oly módon, hogy a szabályozás lényegében az Európai Közösség harmonizált adórendszerének átvételét is megvalósítja. Tisztelt Ház! Példaér tékű együttműködés, kétéves közös előkészítő munka eredménye a benyújtott törvényjavaslat, melynek kidolgozásában a szakmai szövetségek, a pénzügyminiszter tanácsadó testületeként alakult Jövedéki Tanács és parlamenti képviselők is komoly részt vállaltak. Emellett folyamatos konzultációval segítette a törvény előkészítését több nemzetközi adótanácsadó cég és az Európai Közösség kijelölt szakértője is. Ez a közös munka egyben azt is jelzi, hogy itt nem csupán az állami kieső bevételek megfogása a tét, hanem közös érdek a gazdasági élet tisztességtelen szereplői ellen hathatós fellépés, a piaci viszonyok normalizálása, a feketegazdaság torzító hatásainak kivédése is. A javasolt új jövedéki szabályozás alapeleme az adóraktár intézménye. Az Európai Közösségben u gyanis a jövedéki termékeknek a tagállamok közötti szabad áramlása és az elfogadott adóztatási elvek érvényesítése az adóraktárakon keresztül valósul meg. Így integrálódásunk alapfeltétele az adóraktári rendszer kiépítése, melyre ráépülhetnek majd az áruk szabad mozgását biztosító közösségi szabályok. Az EUtagországok gyakorlatának átvétele egyben azt a célt is szolgálja, hogy a jövőben a jelenleginél zártabb rendszerben, szigorúbb feltételek érvényesítésével történjen azoknak a termékeknek a termelése és forgalmazása, amelyek az állam jövedékének hordozói. Az adóraktári engedély, vagyis az, hogy ki foglalkozhat a jövedéki termékek termelésével, importjával az úgynevezett adófelfüggesztéses eljárás keretében, érthetően bizalmi kérdés. Ezé rt az engedély igen szigorú feltételekhez kötött, és az adó kockázatához igazodó biztosíték letételével jár. Az adóraktári hálózat kiépítésével a szigorúbb engedélyezési és elszámoltatási rendszer mellett szigorú, de következetes szankcionálás érvényesül m ajd mind az adófelfüggesztés, mind az adómentesség és az adóvisszatérítés, mind pedig az adózás alól elvont termékek terén. Ennek hatékonysága persze attól függ, hogy az ellenőrző apparátus felkészültsége révén hogyan lesz képes érvényt szerezni az új szab ályoknak. Az adóraktár intézménye, működtetése speciális szakmai tudást, mondhatni állandó jelenlétet, de legalábbis állandó számítógépes összeköttetést feltételez az adózó és a hatóság között. Ezért is a jövedéki adózással, ellenőrzéssel és elszámoltatáss al kapcsolatos minden hatósági teendő a jövőben egy hatóság, a Vám- és Pénzügyőrség kezébe összpontosul. Tisztelt Országgyűlés! Hangsúlyozni szeretném, hogy a jövedéki szabályozásban szerzett tapasztalataink és az európai gyakorlat talaján érlelődött új jö vedéki adórendszer, az úgynevezett adóraktári rendszer bevezetése az adózók számára nem jár többletadóterheléssel. Az új adó a fogyasztási adót váltja ki három nagy termékcsoport: az ásványolaj, a dohány és az alkoholtermékek esetében. A jövedéki adómérté kek a jelenlegi fogyasztási adótételek lényegesen inflációs ráta alatt maradó, átlagosan mintegy 10,5 százalékos valorizálásával alakulnak ki. Erre az adóemelésre akkor is szükség lenne, ha a fogyasztási adót az új típusú adózás nem váltaná fel. Az állam t ehát a jövedéki bevételét nem adóemeléssel, hanem az adórendszer hatékony megújításával kívánja fokozni. A javaslat az üzemanyagoknál az adóbeszedés hatékonyabb, szigorúbb és egyszerűbb rendszerének bevezetése érdekében tartalmazza a ma még több jogcímen l étező elvonások, például Útalaphozzájárulás, környezetvédelmi termékdíj egy jogcímen, jövedéki adóként történő
