Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. december 8 (328. szám) - Az ülés napirendjének elfogadása - Az állatok védelméről és kíméletéről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. TORGYÁN JÓZSEFNÉ CSEH MÁRIA (FKGP):
3808 Sajnos a mosta ni előterjesztés kidolgozottsága és minősége nem olyan, hogy feledtetni tudná a késlekedést. Ezt a törvényjavaslatot legfeljebb a helyes irányba tett lépésnek minősíthetjük, de a megnyugtató törvényi szabályozástól még igen távol vagyunk. Ilyen csigatempó után egyenesen tragikomikus az előterjesztés indoklásának az a figyelmeztetése, miszerint a jövőben viszonylag gyakran válhat szükségessé a törvény módosítása. Ez azt jelenti, hogy a tervezet kidolgozója maga sem tartja befejezettnek a szabályozást, pedig itt egy tipikus keretszabályról, sőt pontosabban egy jókívánságlistáról van szó. Azok az óhajok tehát, hogy például a kedvtelésből tartott állatokat senki ne tegye utcára vagy hogy az állattartó köteles az állat szükségleteinek megfelelő létfeltételeiről g ondoskodni, aligha változhatnak a jövőben. Más kérdés, hogy ha működőképes törvényre gondolnak, azt még ki kell dolgozni. A mostani változat módosítgatásaival azonban ez nem lehetséges. A Független Kisgazdapárt állandóan felhívja a kormány figyelmét arra, hogy folyamatosan törvénysértést követ el, mivel nem tartja be az 1987. évi XI., a jogalkotásról szóló törvény előírásait. Az ugyanis minden törvényjavaslathoz hatásvizsgálat elvégzését és benyújtását írja elő. Ugyan az anyag utolsó tizenegy oldalát hatásv izsgálatnak szánják, de most sem következett be a várt fordulat. Az úgynevezett vizsgálati elemzésben - amelyet az állatvédelmi törvény bevezetésének várható hatásáról állítottak össze - részben a hatásvizsgálat elvégzésének nehézségeiről olvashatunk, rész ben az állatvédelmi törvény indokairól adnak egyfajta összefoglalást. Az állattartás számtalan visszatetsző jelenségének megszüntetése e szerint nem elég indok, ezért érzelmi, etikai, gazdasági és politikai indokokról írnak teljesen magától értetődő megáll apításokat. Így például azt, hogy: "Az állampolgárok döntő többsége valamilyen formában kapcsolatban áll az állatokkal, és ez a kapcsolat nem kevésszer pozitív érzelmi töltésű, állatszeretetben megnyilvánuló, ezért az egyes állampolgárok számára az állatok sorsa nem közömbös. Ők a törvény alkotását örömmel és megelégedéssel fogadják." Vagy nézzük, milyen etikai indokok jelentik a kormány anyagában a hatásvizsgálatot: "Az állatvilág egyedei, különösen a fejlettebb idegrendszerrel rendelkező gerinces állatok örömet, félelmet, fájdalmat és szenvedést érezni képes élőlények. Az emberek erkölcsi kötelessége a gondozásukra bízott állatok védelme." A gazdasági indokok, amelyek miatt a kormány szerint állatvédelmi törvényt kell alkotni, a következők: "A gazdasági ál latok tartása általában valamilyen haszon reményében történik. Az állatok teljesítménye, növekedése, testtömeggyarapodása, szaporodása nagy mértékben azok jó közérzetétől függ." A politikai indokok pedig az Európai Unióhoz való csatlakozással kapcsolatos jogharmonizációból adódnak. Az általános hatások után, amelyekről az előbb beszéltem, részletes hatáselemzést is előterjesztettek. Ez a leírás azonban csak névleg tekinthető hatásvizsgálatnak, és semmiképpen nem felel meg a jogalkotási törvény előírásainak . Az ilyenolyan vélt hatások felsorolásának ugyanis nincs különösebb köze a törvényjavaslat működőképességéhez. Először is teljesen hiányzik a megfelelő színvonalú helyzetértékelés. Az állatok védelmének egyik lényeges eleme a szállításuk megfelelő körülm ényeinek előírása és biztosítása, de a törvényjavaslat úgynevezett hatásvizsgálati része nem mutatja be, hogy ma milyen a helyzet az állatok szállításánál, melyek annak a javításra szoruló jellegzetességei. Vane ma erről a nagyon fontos kérdésről részlete s szabályozás? Ha van, hogyan írják elő az állatok szállítását? Ha nincs, miért nincs és mikor lesz? És milyennek kellene lennie, hogy a mai helyzet számtalan problémája, egyebek között az állatok szenvedése mérséklődjön? A mai helyzet és a jövőbeli szándé k világos bemutatása helyett a törvényjavaslatban felhatalmazzák a közlekedési és a mezőgazdasági minisztert, hogy az állatszállítás részletes szabályait rendeletben állapítsa meg - ráadásul határidő nélkül. A Független Kisgazdapárt álláspontja szerint enn ek már régen meg kellett volna történnie. A kormány azonban az eddigi tetemes késlekedés után még további haladékokat is biztosítani akar magának arra az esetre, hogy ha majd megszületnek a szállítás részletes szabályai, azokat néhány éves felkészülési idő szak után óhajtja kötelezővé tenni.
