Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. december 8 (328. szám) - Az ülés napirendjének elfogadása - Az állatok védelméről és kíméletéről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. HÁZAS JÓZSEF (MSZP):
3806 amelyeknek a törvényben, és melyek azok, amelyeknek a tervezett végrehajtási rendeletekben van a helye. Véleményünk szerin t - ismerve az előterjesztő hajlandóságát - a nyílt napon megfogalmazott legfontosabb kérdések belekerülhetnek a törvénybe. Ilyen témák: az ellenőrzés és szankcionálás erősítése, az állatvédelem anyagi alapjainak megteremtése, az állatvédelmi oktatás megje lenítése. Az állatkereskedelem, a törzskönyvezés, az állattartók szakmai minimumának előírása is megérdemelné, hogy szerepeljen a törvényben, hogy a végrehajtási rendeletekben kötelezettségként jelenjen meg a szabályozásuk. Tisztelt Képviselőtársaim! A kör nyezetvédelemmel kapcsolatos törvények és országgyűlési határozatok megalkotása során döntő többségben sikerült a pártok együttműködését elérni. Bízom benne, hogy az állatvédelmi törvény is ilyen lesz. Az ember által leigázott, kihasznált fajokhoz való vis zony általános emberi oldala nem fogalmazható meg politikai érdekek formájában. Az előttünk levő tervezet az érdekeltek kompromisszumai alapján jött létre. Ennek ellenére viták várhatók a vélemények még markánsabb megfogalmazásának szándéka miatt. Az állat kísérletek témakörében a megállapodások ellenére még több nyitott kérdés van. Frakciónk az európai gyakorlathoz legjobban közelítő megoldásokat támogatja, de feltételként az érintettek közös javaslata alapján készülő módosító indítványok megfogalmazását ta rtja szükségesnek. A közvéleményt élénken foglalkoztatják a közelmúltban történt balesetek, amelyeket veszélyes állatok okoztak. Sokan ettől a törvénytől várják a biztonság megteremtését; úgy hiszik, hogy az emberek védelme is e törvény feladata. Ebből is látható, milyen bonyolult az a viszony, amely az ember és az őt körülvevő, általa felhasznált állatok között van. A veszélyes állatok tartásáról rendelkezik a törvény, de legalább olyan fontos a végrehajtási rendelet megalkotása, amelyben a tartáshoz szüks éges szakismeret meghatározásra kerül. Az említett balesetek sajtóvisszhangjából értesültünk arról, hogy nálunk tulajdonképpen veszélyes kutyák gyakorlatilag nincsenek is. Felvetődik ilyenkor, hogy milyen állapotok uralkodhatnak a társállatok tenyésztésébe n és törzskönyvezésében. Ez a törvény sem tudja megoldani az összes problémát, amelyek az állatok tartásával, tenyésztésével kapcsolatosak. Ennek ellenére hasznos, hogy az előkészítés során lefolytatott vita ráirányította a figyelmet egy sor olyan jelenség re, amelyek vagy újraszabályozást igényelnek, vagy néhányat közülük az el nem fogadható állapotok miatt meg kell szüntetni. A bemutatásra szánt állatok helyzete az úgynevezett menazsériákban vagy az állatkereskedésekben tartott hobbi- vagy társállatok sors a is komoly kritikát vált ki a szakemberekből. A sokszor csupán látszólagos állatszeretetből tartott állatok millióinak pusztulását okozza a divat elmúlása vagy a meggondolatlan vásárlás. A megunt állatok elhagyása miatt gazdátlanná vált kutyák, macskák so rsát a meglevő állatmenhelyek nem oldják meg. Néhány önkormányzat és pár megszállott állatvédő ugyan működtet állatmenhelyeket, de a körülmények a meglevő telepek többségén olyanok, hogy sokszor inkább állatkínzásnak minősíthető az éhező, kis helyen összez súfolt befogadott kóbor ebek tartása. Még súlyosabb a nem domesztikált állatok sorsa. Az eredetileg vadon született egyedek igényeit gyakorlatilag lehetetlen kielégíteni. Ismert, hogy a vadon született állatok milyen nehezen viselik el a befogást és a szál lítást, valamint a fogságban tartás körülményeit, emiatt tömegesen pusztulnak el. A vadbefogást követő egy éven belül közel 50 millió madár és hüllő hullik el a Földön. Hogy a természet iránti ösztönös vonzódás ilyen tragédiákat okozó hatását csökkenteni l ehessen, az általános környezetvédelmi oktatáson túl már az óvodákban szükséges lenne az állatvédelem megismertetése. A nemzeti alaptantervben pedig szerepeltetni kellene az állatokkal szembeni humánus magatartás normáit, mert csak gyermekkorban alakítható ki új szemlélet, amely megváltoztathatja az embernek az állatvilághoz való viszonyát - a felnőttek szemléletváltozására ugyanis alig számíthatunk. Emiatt
