Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. december 8 (328. szám) - Az ülés napirendjének elfogadása - Az állatok védelméről és kíméletéről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - BALSAY ISTVÁN (Fidesz):
3803 Az állatvédelmi törvénnyel fontos jogharmonizációs kötelezettségének is eleget tesz a magyar parlament. Az európai integrációs ügyek bizottságának jogharmonizációs albiz ottsága is megtárgyalta a törvényjavaslatot még a nyár elején, és ott is megállapítottuk - és egyébként is megállapítható a törvényjavaslattal kapcsolatban , hogy ugyan hivatkozik különböző európai uniós irányelvekre, rendeletekre, Európa tanácsi egyezmén yekre, ez azonban a hatályos 1994. évi I. törvény alapján nem elégíti ki a jogharmonizációs kötelezettséget, hiszen a harmonizáció tekintetében a törvényjavaslatnak egyértelműen meg kell határozni, hogy amennyiben eltér az Európai Unió irányelveitől és egy éb rendelkezéseitől, akkor azt milyen területen, miért teszi, mi az indoka. A harmonizálásra vonatkozóan van egy rövid utalás, ez azonban meggyőződésem szerint nem megfelelő, úgyhogy tisztelettel ezúton is kérem a kormány jelen lévő képviselőjét, hogy az a laposabb tájékozódás érdekében ezt részben szíveskedjenek pótolni, hogy legalább egy kiegészítésképpen rendelkezésünkre álljon. A törvényjavaslathoz több módosító javaslatot fogunk előterjeszteni: a fogalommeghatározásokra, a rendszertani elhelyezésre, a s zankciórendszerre, az állatkísérletekre, a haszonállatok vágásával kapcsolatos rendelkezésekre, illetve a jogharmonizációra vonatkozóan. Összességében még egyszer szeretném hangsúlyozni: nagyon fontosnak tartjuk, hogy végre lesz állatvédelmi törvény, támog atjuk a törvényt, de úgy gondoljuk, csak számos módosító javaslattal lehet azt alkalmassá tenni arra, hogy kihirdethető törvény legyen belőle. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) (16.20) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Megadom a szót Balsay István képviselő úrnak, Fidesz, akit Házas József képviselő úr követ, az MSZPből. BALSAY ISTVÁN (Fidesz) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Parlament! Tisztelt Miniszter Úr! A FideszMagyar Polgári Párt az állatok védelméről és kíméletéről szóló törvényjavaslat indoklásánál rendkívül fontosnak tartja, hogy az állampolgárok érdekei minden határon túl érvényesüljenek e törvénytervezet kapcsán is. Itt tehát nemcsak az állatok védelméről és kíméletéről van szó, hanem meghatározó mértékben az ál latot tartó, az állattartókkal találkozó állampolgárok érdekeit szeretnénk hangsúlyozni. Azok közé tartozunk, akik ezt a törvényt a parlament határozatának megfelelően már másfél éve várjuk, nem beszélve arról, hogy mintegy kilencéves előkészület előzte me g e törvény benyújtását. Sajnálatosnak és jellemzőnek tartjuk azt, hogy a mai magyar parlament előbb a vadgazdálkodással, a vadászkamarával kapcsolatos és a saját érdekeinek és lobbyérdekeknek megfelelő törvényeket hozta meg, majd jó több éves késéssel nyú jtotta be az állatok védelméről és kíméletéről szóló törvényjavaslatot. Ez nyilvánvalóan így működik, ha a parlamentben közel kétszáz vadászszenvedéllyel bíró képviselőtársunk van, a horgászok száma meghaladja a százat, és az állatok védelméről és kíméleté ről szóló törvényben érdekelt képviselők száma, ahogy ezt összegyűjtöttük és a fórumokon találkoztunk egymással, húszegynéhány körülire tehető. Mit várunk e törvénytől? Várjuk, hogy a Magyar Köztársaságnak és polgárainak, vállalkozóinak érdekei az európai intézményekhez való kapcsolódásban érvényesüljenek. Várjuk e törvénytől, hogy megszűnjön az a mintegy 4500 millió forintos évi kár, amely kizárólag az állatok kíméletlen szállításából, tárolásából és a levágásuk előtti helytelen technológiából és kímélet len bánásmódból ered. Várjuk, hogy a polgárok érdekei érvényesüljenek, és kevesebb olyan önkormányzati rendelet szülessen, amely törvényi szabályozás híján szélsőséges megoldásokra ad lehetőséget. Várjuk azt is természetesen, hogy kevesebb elhagyott állat legyen, és minél kevésbé legyen szükség állatmenhelyek kialakítására, de nyilván egy törvénytől csak egy jogkövető magatartás esetében várhatunk a magyar társadalomtól újabb áldozatokat, és várhatjuk azt, hogy tisztábbak