Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 16 (298. szám) - Az országos népszavazás elrendeléséről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. ORBÁN VIKTOR (Fidesz):
377 a NATOtagságot ellenzők időnként fölvetnek, ma nem jelenthetne mást, mint kiszolgáltatott helyzetünk fenntartását. A semlegesség önmagában ugyanis csak annak az óhajnak a kinyilvánítása, hogy szeretnénk kimaradni minden esetleges fegyveres konfliktusból. Ez a kívánság lehet rokonszenves, de nem jelent biztonságot. A semlege sség csak abban az esetben nyújt védettséget katonai konfliktusokkal szemben, ha ezt a státuszt katonai nagyhatalmak garantálják. Ennek a törekvésnek ma semmifajta nemzetközi realitása sincs. Következésképpen a semlegesség követelése a pacifisták és anarch isták részéről végtelen naivitás, a kommunisták részéről pedig végtelen cinizmus. A NATOtagság melletti kampányban ez idáig a kormányzó pártok és a parlamenti ellenzéki pártok sikeresen cáfolták a NATOtagsággal szembeni ellenérveket. Mégis megértéssel ke ll viseltetnünk azokkal a polgártársainkkal szemben, akik idegenkednek, érzelmileg szemben állnak Magyarország jövendőbeli NATOtagságával szemben. Meg kell őket értenünk, és inkább a meggyőzés eszközeihez kell nyúlnunk, nem pedig az Európaellenesnek, eur oatlanti integráció ellenesnek való bélyegzés fegyveréhez. Nem kioktatni kellene őket, hanem meggyőzni, hiszen világos, hogy a XX. század során Magyarország, a magyar polgárok azt tanulták meg, hogy a nagy változások, nagy nemzetközi átrendeződések esetén mi általában mindig rosszul jártunk, hol országvesztés, hol pedig szocializmus jutott osztályrészül. Ugyanakkor kétségtelen, hogy a XX. századot a magyarság nemzetközi értelemben elvesztette. A XXI. századot azonban megnyerhetjük, és a NATOhoz való csatl akozás ebben az összefüggésben már nem a XX. századhoz tartozik, hanem inkább a XXI. század nyitánya. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Gyakran szoktak a közírók arról elmélkedni, hogy egyegy történelmi korszakban vereséget szenvedett elődeink áldozatai, bár az adott korban törekvéseik nem valósultak meg, sőt, akár maguk is személyesen elbukhattak, áldozatvállalásuk mégsem volt hiábavaló. Talán nem véletlen, hogy a NATO úgy döntött, hogy három olyan országot hív meg tagjai sorába - Magyarországot, Lengyelországo t és Csehországot , amely országok a kommunista időszakban bátor - bár különböző mértékű, de egyként bátor - ellenállást tanúsítottak. Ez vonatkozik az 1956os polgári forradalmunkra és szabadságharcunkra, a '68as csehszlovákiai megmozdulásra és a '81es lengyelországi Szolidaritás megalakítására. Nyilvánvaló, hogy azok a magyarok, akik 1956ban életüket adták Magyarországért, nem hiába áldozták fel életüket. Nagy Imre, a kivégzett és lemészárolt pesti srácok sikere, történelmi tanúságtétele és helytállás a mind ott van ma abban a lehetőségben, hogy Magyarország a NATO tagjává válhat. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Ezek után engedjék meg, hogy néhány gondolatot szenteljek a népszavazás másik kérdésének, a külföldiek földtulajdonszerzésének. Hasonlóan a NATO ü gyéhez, a kormány ebben a kérdésben is dinamikus álláspontot foglalt el. Amikor a Fidesz fölvetette, hogy legyen Magyarországon népszavazás a külföldiek földtulajdonszerzéséről, akkor a kormány először felelőtlenséggel, Európai Unióellenességgel (Bauer Ta más: Igaza is van!) , és a szlovákiaihoz hasonló, esetleges zűrzavarkeltéssel vádolta meg az ellenzéki pártokat, közöttük bennünket is. Azt állították, hogy egy kérdésnél több kérdés - hiszen a Fidesz kettőt javasolt - már magával hozhatja azt a helyzetet, ami Szlovákiában alakult ki, amikor több okból következően, de leginkább a zűrzavarnak köszönhetően, a polgárok végül is nem tudtak eredményes népszavazási végeredményre jutni. Ezek után a vádak után kellett azt megélnünk, hogy a Fidesz javaslatával és az ellenzék javaslatával szemben immáron nem egy, hanem a földről még két kérdést kívánnak a NATO kérdéséhez csatolni.
