Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 16 (298. szám) - Az országos népszavazás elrendeléséről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - VANCSIK ZOLTÁN (MSZP):
373 népszavazás megtartásának, és mindent megtesz annak érdekében, hogy a kormány által kezdeményezett időpontban, november 16án a népszavazás megtörténhessen, eredményes legyen, és Magyarország számára megnyíljanak azok a lehetőségeket , amelyeket a külügyminiszter úr expozéjában felvázolt. Szeretnék mindenkit emlékeztetni arra, hogy a Szocialista Párt választási programjában, valamint a kormányprogramban a NATOhoz történő csatlakozás népszavazással történő megerősítése szerepel. A NATOhoz való csatlakozás ügyét népszavazásra bocsátani nem alkotmányos előírás. A NATO nem nemzetek feletti szervezet, mint az Európai Unió, döntéseit nem többségi elv alapján, hanem konszenzussal hozza, ezért a csatlakozás nem érinti az ország szuverenitását . A NATOcsatlakozás során tehát nem történik szuverenitásátruházás, ezért elméleti szempontból nem kötelező népszavazást tartani a kérdésről. A katonai szövetségekhez való tartozás kérdését nem referendumon szokták a világban eldönteni. Az Északatlanti S zerződés esetében sem volt még példa arra, hogy belépésről döntő népszavazás legyen. A NATOtagságról eddig csupán egyetlen tagállamban, az 1982ben csatlakozott Spanyolországban rendeztek népszavazást, de ott sem a belépésről, hanem jóval a csatlakozást k övetően, 1986ban a bentmaradásról szavaztak. Vállaltuk a nem kevés költséggel és kockázattal járó lépést annak ellenére, hogy Magyarországon az alkotmányból levezethető általános elv az Országgyűlés által történő hatalomgyakorlás. A közvetlen demokrácia i ntézményrendszereit ugyanis a legtöbb demokratikus országban rendkívül elővigyázatosan és megfelelő korlátozással alkalmazzák. A népszavazás, a népi kezdeményezés korlátozza a parlament jogait, hatáskörét, ugyanakkor nem alkalmas arra, hogy helyettesítse a képviseleti szervek olyan döntéseit, amelyek összetettek, sokoldalú megfontolást igényelnek, és így nem redukálhatók egyszerűen a referendum esetén szokásos igen vagy nem alternatívákra. Az Országgyűlés 1995ben a NATOnépszavazást elutasító 120/1995. (XI I. 22.) határozatában megállapította: "a véleménynyilvánító népszavazás kiírása nem időszerű, mert ebben a kérdésben a Magyar Köztársaság jelenleg nincs döntési helyzetben". Továbbá: "az Országgyűlés ugyanakkor kötelezettségének tekinti, hogy a döntéshez s zükséges pontos feltételek megismerését követően a Magyar Köztársaság NATOhoz való csatlakozásának kérdésében népszavazást rendeljen el". Most, 1997ben került a Magyar Köztársaság abba a helyzetbe, hogy a NATOcsatlakozás pontos feltételeit, előre láthat ó kihatásait megismerheti. Tekintettel a kérdés súlyára, a katonai szövetséggel kapcsolatos tapasztalatokra és a jelenlegi belpolitikai helyzetre, helyes, ha e kérdésben a választópolgárok közvetlenül nyilvánítják ki akaratukat. Tisztelt Országgyűlés! A XX I. század küszöbén megkezdtük az utazást egy új, biztonságosabb és szabadabb Európa felé - jelentette ki Madridban Bill Clinton. A madridi csúcstalálkozó történelmi döntéseként Magyarország az első körben meghívást kapott a NATOba. Mint emlékezetes, 1990 óta a mindenkori magyar kormányok - ide értve a Németh, az Antall- és a Borosskormányt is - erre vártak. Éppen Horn Gyula volt az, aki még Varsói Szerződés egyik tagországának külügyminisztereként lepte meg a világot a majdani NATOtagság gondolatával. M ost tehát adott a lehetőség a csatlakozásra, amelyet nem szabad elszalasztani. Úgy tűnik azonban, hogy a pártok között kezdetben meglevő konszenzus ellenére veszélyben van a NATOmenetrend. A magyar csatlakozási akaratot megerősítő külügyminiszteri szándék levélnek november vége felé meg kell érkeznie Brüsszelbe ahhoz, hogy - a NATO belső eljárásait is tekintetbe véve - a december közepére tervezett külügyminiszteri értekezleten aláírhassák a csatlakozási jegyzőkönyvet. A külügyminiszteri szándéklevél megírá sához viszont már szükség van a népszavazás eredményeinek ismeretére. Tisztelt Országgyűlés! A magyar választópolgárok előtt ismeretes az is, hogy a Horn Gyula miniszterelnök kezdeményezésére 1997. július 10én tartott hétpárti találkozón a parlamenti párt ok vezetői között teljes körű egyetértés volt a NATOtagság támogatása és a népszavazás ügyében.
