Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. december 2 (327. szám) - Kimmo Sasi, a finn parlament nagybizottságának alelnöke és kíséretének köszöntése - Hegyi Gyula (MSZP) - a népjóléti miniszterhez - "Mikorra várható az Európai Szociális Charta ratifikálása?" címmel - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - KELLER LÁSZLÓ népjóléti minisztériumi államtitkár:
3687 érezzük, hogy a válto zások felvérezték a társadalom szövetét, brutálisan szembesítettek milliókat a piacgazdaság realitásaival. (15.40) Aligha túlzás tehát azt állítani, hogy a gazdasági stabilizáció után megértek a feltételek a társadalmi stabilizációra is. Az Európai Szociál is Charta, amelyet az Európa Tanács régen elfogadott már, nem csodaszer, de jó és hatékony eszköz a társadalom szociális egyensúlyának biztosítására, bizonyos alapvető szociális jogok érvényesítésére. Az Európa Tanács még 1961ben Torinóban elfogadta az Eu rópai Szociális Chartát, amelyet értelemszerűen akkor csak nyugateurópai országok írtak alá és ratifikáltak, lévén hogy a '89es változásokig csak nyugati demokráciák lehettek az Európa Tanácsnak a tagjai. A Szociális Charta jó alapot teremtett a nyugati országokban azokhoz a nagy szociális reformokhoz, amelyek a '60as és '70es években alapvetően megváltoztatták a nyugati társadalmakat, és amelyek többek között számunkra is oly irigylésre méltóvá tették a nyugateurópai társadalmi állapotokat. A Szociáli s Charta nem jókívánságok gyűjteménye, hiszen ellenőrizhető és számon kérhető követelményeket tartalmaz, amelyek betartását tételesen, pontról pontra ellenőrizni is lehet a tagállamokban, és egy kialakult ellenőrzési mechanizmus szolgál arra, hogy ne csak írott malaszt maradjon a Szociális Charta. Például a munkavédelem, például a gyermekek segélyezése, például a fizetett szabadság terén, ha valaki úgy tapasztalja, hogy egy adott ország nem teljesíti a Szociális Chartát, akkor joga van számon kérni azt az i llető tagállamon. Ezért tehát valóban egy fontos és valódi garanciát adó alapokmányról van szó. Magyarország, amikor az Európa Tanács tagja lett, aláírta a Szociális Chartát, ratifikációra azonban mindeddig nem került sor, érthető okokból, hiszen meg kelle tt teremteni a feltételeket ahhoz, hogy a Szociális Chartából valóság legyen. Most úgy tűnik, hogy megértek a feltételek, és ha szabad így fogalmazni, szükséges, hogy a gazdasági növekedésből jusson a Szociális Charta követelményeinek teljesítésére is. Fon tos, hogy szociális alapjogokat is immár nemzetközi garancia mellett biztosítani tudjunk. Ezért kérdezném tisztelt államtitkár urat, hogy ebben a parlamenti ciklusban várhatóe még a Szociális Charta ratifikálása. Köszönöm szépen. (Szórványos taps a bal ol dalon.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Az interpellációra Keller László népjóléti minisztériumi államtitkár válaszol. Megadom a szót. KELLER LÁSZLÓ népjóléti minisztériumi államtitkár : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Hegyi Gyula képviselő úr nem először sürgeti a Charta ratifikálását. Legutóbb május 28án napirend után volt szerencsém tájékoztatni őt arról, és természetesen a tisztelt Házat, hogy hogyan állunk az előkészítő munkálatokkal. Az Európai Szociális Charta aláírásának munkálatai 1990ben kezdődtek meg. Az aláírásra - úgy, ahogy azt képviselő úr mondta - 1991. december 13án került sor, egyidejűleg a Charta módosító jegyzőkönyvét is aláírtuk. A Charta megerősítése különös jelentőséggel bír Magyarország európai integrációja szempont jából. Az 1997 októberében aláírt amsterdami szerződés szociális fejezetébe beemelésre került az Európa Tanács Európai Szociális Chartájára mint a szociális normák forrására történő hivatkozás. Kiemelendő, hogy az európai bizottság Magyarországról készítet t országvéleményében is megfogalmazódott a Charta megerősítésére vonatkozó elvárás. Az Európai Szociális Chartával kapcsolatos '91es kormányhatározattal létrehozott tárcaközi bizottság több alkalommal ülésezett a közelmúltban. Az ülé seken a munkavállalói és a munkaadói oldal képviselői is részt vettek. Időközben az előterjesztés túljutott a tárcaegyeztetési folyamaton. A
