Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. november 25 (325. szám) - Az egyes pártok állami ingatlanjuttatásának törvényességi ellenőrzéséről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kávássy Sándor): - BAUER TAMÁS (SZDSZ):
3519 És nyilvánvaló, hogy ha ez így történt, akkor nagyon bonyolult az a kérdés, hogy vajon annyie, amennyi jár, vagy több, vagy kevesebb. És annyit mindenképpen tudunk a folyamatról , hogy az előző felajánlott ingatlanok nem feleltek meg, és nem azért nem feleltek meg, mert alkalmatlanok voltak székháznak, hanem azért nem feleltek meg, mert a forgalmi értékük volt túl kevés ahhoz, hogy ezt a bizonyos tranzakciót jó áron le lehessen bo nyolítani. Úgyhogy én azt gondolom, nagyon is érthető, hogy miért ennek a két pártnak az ingatlanjuttatása az, ami nem egyszerűen a mostani kormánykoalíciót, hanem a magyar közvéleményt érdekelte. Sőt, azt is hozzá szeretném tenni, hogy ez azért mégiscsak az a - hogy egy semleges szóval mondjam - tranzakció volt a rendszerváltás elmúlt 7 éve alatt, ahol kétségtelenül a legnagyobb összegek mozogtak, mert ez minden ügynél, amit ismerünk, és amely - megint nagyon semleges szót keresek - vitatható és a politiká hoz valamilyen módon kapcsolódó gazdasági tranzakció... - ezek közül kétségtelenül a legnagyobb volumenű, a legnagyobb összeget megmozgató tranzakció volt. A politikai kapcsolódásai eléggé egyértelműek: a döntést a kormány hozza, nem nyilvános döntést hoz a kormány, pártok kapják az ingatlanokat, az ingatlanokat nagyon gyors akcióval átváltoztatják készpénzzé, a készpénzt aztán nem arra fordítják, hogy másik ingatlant vegyenek belőle székháznak, hanem elfolyik valószínűleg kampányra, de mindenesetre folyó k iadásaikra elfolyik... (Dr. Dávid Ibolya: Ez nem igaz!) Én nem tudok róla, hogy ingatlanokat vásároltak volna ebből a pénzből, de lehet, hogy ebben tévedek, és kimutatható, hogy az egész pénz ingatlanokra ment el. Lehet - akkor tévedtem; az ismereteim nem erről szólnak. Elmondta Kristóf képviselőtársunk, hogy milyen ingatlanok azok, amiket eladtak: nem látom azokat az ingatlanokat hasonló mértékben, amiket vettek helyette. De, hála istennek, én nem ismerem annyira sem az MDFnek, sem a Fidesznek a vagyonmé rlegét, meg egyebeket. De kétségtelen tény, hogy itt egy nagyon nagy volumenű, politikával összefüggő vagyoni tranzakció volt, kormányhatározattal a pártok kezén ment keresztül a pénz, ráadásul a vevők között állami bank van. Tehát teljesen érthető megítél ésem szerint az igény, hogy ez kerüljön kivizsgálásra; sajnos '96ban és '97ben - és nem '93ban. És még egy nagyon fontos különbség van: hogy ebben a ciklusban minden megtámadott ügyben a vizsgálatra sor kerül, minden megtámadott ügyben - legalábbis amir e én emlékszem - a kormánypártok maguk támogatják azt, hogy a vizsgálatra sor kerüljön. (Dr. Dávid Ibolya ingatja a fejét.) Kedves Dávid Ibolya Képviselő Asszony! A Tocsikügy kivizsgálását - a szabaddemokrata elnökkel - az alkotmányügyi bizottság kezdte, és a meghallgatásokat... (Dr. Dávid Ibolya: Bocsánat! Én...) az alkotmányügyi bizottság indította el. Én nem emlékszem... - az imént távozott Salamon László, aki akkor az MDF részéről az alkotmányügyi bizottság elnöke volt, vezetésével nem volt semmilyen m eghallgatás MDFFideszszékházügyben. (Dr. Hankó Faragó Miklós: Soha, egyszer sem!) Nem volt ilyen! Nem emlékszem rá, hogy hasonló készséget tanúsított volna az MDF a saját problematikus ügyeinek a kivizsgálására, akár csak közel is, mint amilyet a Szabad Demokraták Szövetsége minden ilyen ügyben tanúsított, amióta kormányon van. Úgyhogy én azt hiszem, egy érthető igény az, hogy ha már '93ban a dolog nem került kivizsgálásra, akkor a dolog kivizsgálásra kerüljön. Nem tagadom, az a tény, hogy a Magyar Demok rata Fórum és a Fidesz parlamenti képviselői hétről hétre a becsület és tisztesség Grállovagjaként lépnek fel itt a parlamentben, és hogy olyan ügyeket, ahol - most csak egy példát mondok - maga a kormánypárti miniszter, a minisztérium leplezi le a korrup ciót, úgy kezelik, mint egy olyan korrupciós botrányt, amit valaki más leplezett le, és addig rejtegetni akart a miniszter. Ezt a játékot játsszák az OkTatügyben, ezt a játékot játsszák most a Fővárosi Önkormányzatban, azzal az üggyel, amit maga az önkor mányzat tárt fel: úgy beszélnek ott korrupciós botrányról, mintha nem maga a Főpolgármesteri Hivatal tárta volna fel. Tehát úgy keverik össze az ügyeket, hogy olyan benyomás keletkezzék, mintha itt korrupciós ügyek sorozata lenne, holott egyetlenegy van; a z összes többiről ez nem derült ki. A parlamenti vizsgálat kimutatta a Budapest Banknál, kimutatta egy sor ügyről, hogy nincs olyan ügy, amit sejtettek mögötte, és mégis
