Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 15 (297. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. SZABÓ ZOLTÁN művelődési és közoktatási minisztériumi államtitkár:
347 úgy mondták? Ha hivata los személy volt, aki kapta, miért nem intézkedett a helyszínen, ha a röpcédula sértette az alkotmányt? Újból az államtitkár urat kérdezem: lehetséges, hogy a szervezők nem tudtak erről a röplapról? Szerintem tudtak róla azok, akik a rendezvényt szervezték , de nem az ellenzék oldalán kell keresni őket. Az viszont lehetséges, hogy csak az az egy példány készült, amelyet itt, a parlamentben mutatott be az államtitkár úr. Véleményem szerint itt egy előre kitervelt provokáció történt, amely történelmi példákból sem ismeretlen, és ennek erkölcsi kára felmérhetetlen. Mint ellenzéki képviselő határozottan állítom, hogy az ellenzék nem ért egyet semmiféle fajüldöző röplapokkal, ezért e feltételezést teljes mértékben vissza kell utasítsam. De mint az államtitkár úr v álaszából ismert, volt azon egy pufajkás úr is, akinek talán el kellene tudni viselni ennyi iróniát, sok más politikushoz hasonlóan. Egyébként úgy vélem, Nagykanizsa állampolgárai túlélik, ha miniszterelnök úr úgy érzi, hogy nem kell elnézést kérni tőlük, hiszen ők jövőre nem ennyien, hanem sokkal többen fognak elmenni szavazni. Elgondolkodtató viszont, hogy az első szabadon választott parlament által választott kormány vezetőjét önök, az akkori ellenzék arroganciával vádolta. Erről a vádról a bagoly és a v eréb meséje juthat eszébe az állampolgároknak, kiegészítve azzal, hogy az idő múltával a szerepek felcserélődnek. Ez a meggondolás tette indokolttá kérésemet a miniszterelnök úr felé. Köszönöm figyelmüket. ELNÖK (dr. Áder János) : Megkérdezem a kormány kép viselőjét, hogy kíváne felszólalni. Államtitkár urat illeti a szó. DR. SZABÓ ZOLTÁN művelődési és közoktatási minisztériumi államtitkár : Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Azt hiszem, megint nem a lényegről beszélünk. Nem az a lényeg, hogyan jutott a kormá ny egyik vagy másik képviselőjének tudomására ez a röplap. Egyébként, ha ez a kérdés tárgya, akkor minden különösebb titokzatoskodás nélkül elárulhatom, hogy felháborodott állampolgárok elhozták, sőt később az MSZP helyi vezetőinek ablakaiba bedobálták ezt a röplapot, hogy lássák, számtalan példányban készült, nem egy példányban, és becsületszavamra, nem én sokszorosítottam őket. Szeretném megjegyezni, álmomban nem jutna eszembe, hogy ilyesmit sokszorosítsak. A magam részéről azt gondolom, a múltkori felszó lalásom nem is azt a bizonyos - ezt a rendezvényt szervező - pártot érte, amelynek képviselő úr a képviselőjének vallja magát, holott tudomásom szerint a Magyar Igazság és Élet Pártjának nincs képviselője a magyar parlamentben, nem kapta meg 1994ben azt a mennyiségű szavazatot, ami erre jogosítaná, és az összes közvéleménykutatási eredmény azt mutatja, hogy 1998ban sem álmodozhat arról, hogy akárcsak a közelébe is jutna ennek. Felszólalásom lé nyege az volt, hogy a miniszterelnök urat Nagykanizsa polgáraitól való bocsánatkérésre olyan, egyébként a parlamentben képviselt pártok képviselői szólították fel, amely pártok közös jelölt indítása erejéig együttműködtek egy olyan párttal, amely ilyen röp lapokat osztogat a rendezvényein; egy olyan párttal, amelynek franciaországi testvérpártja kiközösítés tárgya a demokratikus Franciaországban, amellyel mérsékelt, magukat konzervatívnak nevező, meghatározó pártok Franciaországban akkor sem hajlandók együtt működni, ha a nemzetgyűlési választások a tét. A legutóbbi nemzetgyűlési választáson a konzervatív pártok megnyerhették volna a választást, ha hajlandóak Le Pen úr pártjával együttműködni. Ehelyett inkább az együttműködés megtagadását választották, elérve ezzel azt, hogy a Szocialista Párt nyerte Franciaországban a választást. (22.00) Én azt gondolom, hogy Magyarország számára, a magyar mérsékelt jobboldali konzervatív pártok számára példa kellene hogy legyen az - azt gondoltam, és azért mondtam, amit mondt am , hogy abban a NyugatEurópában, ahová euroatlanti integrációnk során törekszünk, az ilyen
