Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. november 24 (324. szám) - Az ülés napirendjének elfogadása - A vállalkozás keretében végzett személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól, a személy-, vagyonvédelmi és magánnyomozói szakmai kamaráról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. PUHA SÁNDOR (SZDSZ):
3324 E tevékenységekre alapvetően a megbízási, illetve a vállalkozási szerződésekre vonatkozó szabályok az irányadók, ezért a felelősségi kérdéseket a polgári törvénykönyv - a Ptk. , a gazdasági tevékenységre vonatkozókat pedig a gazdasági társaságokra érvényes törvények szabályozzák. A vállalkozások tevékenységét az államigazgatási eljárás általános szabályai szerint a rendőrség ellenőrzi. A szolgáltatás bizalmi jellegét erősíti az ellenérdekű vállalások megbízásának tilalma és a titoktartási kötelezettség is. Fontosak a foglalkoztatási összeférhetetl enségi szabályok. Ezek egyrészt akadályozzák a rendőrségi állomány fluktuációját, másrészt pedig az úgynevezett kapcsolati tőke hasznosításának lehetőségét, vagyis a bűnüldöző szervek birtokában lévő operatív információk kikerülését akadályozzák. Ez eseten ként ugyanis büntetőeljárási érdekeket is sérthet. A magánnyomozót, de a személy- és vagyonvédőt is csak olyan jogok illetik meg, amelyek bármely állampolgárt megilletnének az információhoz jutás, a jogos védelem, a birtokvédelem esetén vagy végszükségi po zícióban. Említettem már, hogy a tervezet pontosan előírja azokat a személyi feltételeket - végzettség, büntetlen előélet, összeférhetetlenség , amelyeknek a szolgáltatást végzőnek meg kell felelnie. Nem tesz különbséget a tervezet a védendő tulajdonformá k szerint vagy a védendő személy szerint. A felügyeleti bírság bevezetése és az engedély visszavonása - mint szankció - elégségesek lehetnek, hogy ezeket a tevékenységeket a megadott törvényes keretek között lehessen tartani. Azon jogosítványok, amelyek le hetővé teszik más állampolgárok alapvető jogainak a korlátozását - ilyen a fegyverhasználat, kutya használata vagy más kényszerítő eszközök , mindig nagy vitákat váltanak ki. Nézzük tehát, mely jogosítványok illetik meg a személy- és vagyonőrt! Testi kény szert alkalmazhat, ennek során gumibotot, gázsprayt, rendőrségi kutyakiképzőnél levizsgáztatott kutyát használhat, csomagot vizsgálhat át, és foglalhat le a védett területen. Nem alkalmazhat viszont elektromos sokkolót és bilincset, nem szabhat ki bírságot , nem igazoltathat, csak felszólíthat a kilét felfedésére. Csak tettenérés esetén van előállítási joga. Nem áll fokozott büntetőjogi védelem alatt. Végül maroklőfegyvert - de csak külön jogszabály szerint - tarthat, amit csak a jogos védelem pozíciójában é s az arányosság elvének figyelembevételével használhat; tehát tulajdonképpen olyan esetekben, amikor minden fegyvertartási engedéllyel rendelkező állampolgár is használhatja fegyverét. Alapvetően egyetértek a kamara létrehozásával és a kötelező kamarai tag sággal is. A kamara létrehozásának indoka, hogy a tagok által gyakorolt hivatás olyan speciális szakmai bizalmi viszonyt testesít meg, amely közvetlen kihatással van az állampolgárok személyi és vagyoni biztonságára, és a bizalmi viszonyból eredő etikai kö telezettségek az önszerveződés keretei között hatékonyabban juttathatók érvényre. Az érintett vállalkozások kriminális befolyás alóli mentességének igénye és szakmai érdekvédelmi törekvéseik is leginkább kamarai szerveződésben és a kötelező tagság mellett érvényesülhetnek. Jogi alapot pedig a kamara létrehozására a Ptk. 65. §a ad, amely kimondja, hogy köztestület akkor hozható létre, ha közfeladatot lát el. Márpedig a kamara jó néhány teendője közfeladatjellegű. Azonban a tervezet kamarára vonatkozó részé t kritizálnám is. Néhány apróbb technikai módosítás mellett szükségesnek tartanám, hogy világosan elváljon a megalakulás - ami egy egyszeri aktus - és a későbbi működés szabályozása. Továbbá nem tudok példát arra, hogy szakmai kamarának gazdasági társaság vagy vállalkozás legyen a tagja. A szakmai kamarának a szakmai tevékenységet végző személy a tagja. A vállalkozások a három gazdasági kamara tagjai. Az ügyvédi kamarának nem az ügyvédi iroda, hanem az ügyvédek a tagjai, az orvosi kamarának sem a kórház, ha nem az orvosok a tagjai, vagy a gyógyszerész kamarának a gyógyszerész, és nem a patika a tagja. Ebből a szempontból, úgy gondolom, érdemes még egyszer végiggondolni a tervezet kamarai részét.
