Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. november 24 (324. szám) - Az ülés napirendjének elfogadása - A vállalkozás keretében végzett személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól, a személy-, vagyonvédelmi és magánnyomozói szakmai kamaráról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - KUNCZE GÁBOR belügyminiszter, a napirendi pont előadója:
3321 szervezeteknek a kriminális veszélyeztetettsége meglehetősen nagy. Ennek legfőbb oka a biztonsági munkára való felkészítettség több irányú konvertálhatósága, valamint a munkáknak az eredendően bizalmi jellege. Éppen e zért nagyon fontosak azok a törvényi garanciák, amelyek megakadályozzák a bűnözői csoportok megjelenését, pozíciószerzését ezekben a tevékenységi körökben. A szakmai és morális kontrollt megjelenítő szakmai kamara komoly segítséget nyújthat ennek a célnak az eléréséhez. Éppen ezért a javaslat - a gazdasági kamarákról szóló törvényben biztosított lehetőséggel élve - az egyéni vállalkozásokat és a természetes személyt foglalkoztatottakat érintően a személy- és vagyonvédelmi, illetve magánnyomozói kamara létre hozásáról is rendelkezik. A tevékenységek folytatásának előfeltétele változatlanul, ahogy eddig, a hatályos szabályok szerint is, a rendőrségi engedély. Feltétele még a szolgáltatási felelősségbiztosítási szerződés megléte, vagy a személy- és vagyonvédelmi , magánnyomozói biztosítóegyesületi tagság. (16.00) Igazolni kell azt is, hogy a kérelmező rendelkezik a folytatni kívánt tevékenységhez szükséges anyagi, infrastrukturális feltételekkel. A vállalkozások tevékenységét a javaslat szerint a rendőrség az álla migazgatási eljárás általános szabályai szerint ellenőrizhetné. A vállalkozói szféra hiedelmével ellentétben ez az ellenőrzés nem terjedne ki a szerződések tartalmának megismerésére, kizárólag a tevékenység folytatására feljogosító jogi előfeltételek meglé tének kontrollálására. A rendőrség a kérelemben szereplő, illetve a hatósági döntést igénylő adatokról vezetne nyilvántartást, és ezen adatok változását regisztrálná. A javaslat e részletei megfelelnek az adatvédelmi normáknak. Kriminálpolitikai szempontbó l is szükséges a foglalkozási összeférhetetlenségi szabályok fenntartása. Ezzel korlátozni kívánjuk a kapcsolati tőke hasznosításának lehetőségét, kiváltképp azt, hogy magánnyomozást folytatni szándékozók korábbi hivatali kapcsolataikat használhassák megbí zásaik teljesítésére, és ennek érdekében a közhatalmi szervek által megismerhető adatokhoz jussanak. A tapasztalatok szerint elsősorban a bűnüldöző szervek birtokában lévő operatív információk állnak a megrendelői igények középpontjában, ezek megismerése a zonban büntetőeljárási érdeket sért. Egyébként a megbízás nem irányulhat olyan igényekre, amelyeket a jogszabályok a megbízó polgár számára is tiltanak, illetve amely jogosítványokat a jog a közhatalmi szerveknek tartja fenn. Ebből adódóan a személy- és va gyonvédők a szolgálat ellátása során azt tehetik meg, amit bármely polgár tehet a jogos védelmi, birtokvédelmi és végszükségi pozícióban. Hatósági jogosítványok tehát nem illetik meg őket. Nem tartjuk megengedhetőnek azt sem, hogy a rendvédelmi szervezetek hivatásos állományú tagjai egyúttal magánnyomozást vagy személy- és vagyonvédelmi tevékenységet ellátó vállalkozások vezető tisztségviselői legyenek. A magánnyomozói, illetve a személy- és vagyonvédelmi szervezetekre szabott profilkényszer a specializálód ásból eredő előnyökön túl a szolgáltatás függetlenségét és befolyásolástól való mentességét is segíti. A törvényjavaslat ezért legfeljebb a szervezetek kétprofilúságát tenné lehetővé, azonban tiltaná minden más gazdasági tevékenység gyakorlását. Ugyanakkor a javaslat taxatíve felsorol egyes szolgáltatásokat, amelyek adhéziós jelleggel kapcsolódnak a szabályozni kívánt tevékenységi körökhöz, és amelyek engedélykötelessé tétele indokolatlan lenne. Lényeges személyi típusú garanciális elem az egyéni vállalkozó kkal, a vállalkozás vezető tisztségviselőivel, a szolgáltatásokat személyesen végzőkkel vagy a szolgáltatásokat szervezőkkel, irányítókkal szemben támasztott követelményrendszer. Ezt egészíti ki, hogy meghatározott bűncselekmények miatti elítélés, továbbá háromévi vagy ennél súlyosabb szabadságvesztéssel fenyegetett szándékos bűncselekmény miatt folytatott eljárás a szolgáltatás gyakorlását kizárná. Ehhez kapcsolódik, hogy a szolgáltatás valamennyi közreműködőjével szemben azonos követelményeket fogalmaztun k meg. A javaslat éppen ezért nemcsak a tevékenységet személyesen végző, illetve szervező egyéntől, hanem a szolgáltatás szervezésében, irányításában részt nem vevő egyéni vállalkozótól, illetve társaság vezető tisztségviselőitől is ugyanazokat a személyi feltételeket kívánja meg.
