Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 15 (297. szám) - A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - DR. KRISTÓF ISTVÁN (MSZP):
328 Soron következik Kristóf István, a Magyar Szocialista Párt képviselője; őt követi Dögei Imre, a Független Kisgazdapárt részéről. Kristóf István képviselő urat illeti a szó. DR. KRISTÓF ISTVÁN (MSZP) : Köszönöm szé pen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A termőföldről szóló 1994. LV. törvény módosítására irányuló T/4749. számú törvényjavaslat általános vitájának első napján a vitában részt vevő felek elfoglalták előre kijelölt pozícióikat. A mai vita számomra azt a tanulságot hozta, hogy a vita résztvevői az előre elfoglalt hadállásukból semmilyen irányban nem képesek elmozdulni. Nem jelentett, és nem jelenthetett senki számára nagy meglepetést az a körülmény, hogy az eddigi vita szinte kizárólag a törvényjava slat 1. §át érintette, mely 1. § a jelenleg hatályos törvény 6. §ának módosítását célozza meg, és meghatározza, hogy Magyarországon jogi személyek termőföld tulajdonjogát milyen feltételek teljesítése esetén szerezhetik meg. A javaslat szerint belföldi j ogi személy vagy jogi személyiség nélküli más szervezet védett vagy védelemre tervezett természeti terület kivételével termőföld tulajdonjogát megszerezheti, feltéve, hogy a) a tulajdonszerzést megelőzően legalább 5 éve folytat mezőgazdasági tevékenységet, b) székhelye, telephelye szerinti településen kíván termőföldet szerezni, c) legalább középfokú mezőgazdasági szakképesítéssel rendelkező tagja vagy alkalmazottja van. A javaslat 1. §ának további rendelkezése kitér arra, hogy amennyiben a jelenleg hatály os birtokmaximum felett kíván belföldi jogi személy, illetőleg jogi személyiség nélküli szervezet termőföldet szerezni, ebben az esetben engedélyezési eljárásra kerül sor. A végső döntést a megyei agrárkamara települési mezőgazdasági bizottságának vélemény ét megismerve a települési önkormányzat jogosult meghozni. Elhangzott már a vitában, hogy elegendőe ez a korlátozás. Biztos vagyok benne, és úgy ítélem meg, hogy a települési önkormányzatok felruházhatók ezzel a döntési jogosítvánnyal, és igenis határozot t meggyőződésem az, hogy képesek lesznek minden esetben a település érdekét szolgáló döntést hozni. Úgy gondolom, hogy az 1. §ban hozott megoldás senki számára sem hathatott az újdonság erejével, hiszen abban a kormány szakmai, politikai akarata fogalmazó dik meg, és e szakmai, politikai akarat teljes egészében összhangban van az MSZP választási programjával és az elfogadott kormányprogrammal. Tisztelt Országgyűlés! A tulajdon, az a kérdés, hogy ki és milyen feltételek mellett szerezhet tulajdont, és ezen b elül is termőföldtulajdont, minden társadalomban alapvető politikai kérdés. Ezért sem meglepő, hogy a vita eddigi szakaszában a szakmai érvek helyett döntően a politikai érvek és indokok domináltak, természetesen nem mellőzve az érzelmi, indulati ráhatást sem. Úgy gondolom, annak eldöntése érdekében, hogy a vitában részt vevő felek közül kiknek van igazuk, kiknek meggyőzőbbek az érvei, kissé vissza kell tekintenünk, és némi összehasonlító elemzésnek kell alávetnünk a tárgyban a korábbi kormány által a földt ulajdon rendezésére előterjesztett javaslatokat. Ha ezt a visszatekintést megtesszük, akkor először arra a következtetésre jutunk, hogy az előző ciklusban a földkérdés a figyelem középpontjában állt. A parlamenti jegyzőkönyvek tanúsága szerint az 1994. évi LV. törvény elfogadásáig a tárgyban több mint 15 kormány- és képviselői előterjesztésre került sor. Ha hozzávesszük azokat a törvényeket, amelyek ha címükben nem is, de tartalmukban, tárgyukban a termőföldet érintették - így a kárpótlási törvényt, a földk iadó és földrendező bizottságokról szóló törvényt, illetve ezeknek módosításait , arra a következtetésre kell hogy jussunk, hogy a termőföld mint jogalkotási tárgy, az előző parlament, az előző kormányzat aktív figyelmének középpontjában állt.
