Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 15 (297. szám) - A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Áder János): - FRANCZ REZSŐ (MSZP):
323 támogatni az adófizetők pénzéből, tisztelt miniszter úr és kormánypárti képviselők, hanem a családi magángazdaságokat." Ez a dolog lényege a földszerzést illetően is. Nem a gazdaság egyik pozitív szereplőjének tekinti a törvényes, tisztázott jogi körülmények között legálisan működő szövetkezeteket, hanem sajátos látásmódjának megfelelően mindenféle válaszra is méltatlan jelzőkkel látja el. De ez még nem okozna gondot, mert nem kell, hogy mindenki szeresse a szövetkezeteket! Ők ki akarják zárni a földszerzésből is meg az állami támogatások igénybevételének lehetőségéből is. Miért? A szövet kezetek és a gazdasági társaságok a nemzetgazdaság legális foglalkoztatói, adóalanyok. Befizetik az egészségbiztosítást, a nyugdíjjárulékot, a személyijövedelemadóelőleget, a forgalmi adót, a társasági adót, a helyi adót, a munkaadói hozzájárulást, a munk avállalói hozzájárulást, a különböző alapokhoz való hozzájárulást, a gépjárműadót, a cégautók utáni adót, a bányajáradékot a vízkészlet használatáért és még sorolhatnám, hogy a költségvetés különböző bugyraiba milyen címen kötelesek pénzt tenni. Kár felháb orodni, ha ezen gazdasági szervezetek is igénylik a lehetőség szerinti támogatásokat. Szeretném megnyugtatni a Gyimóthy úrhoz hasonló aggodalmaskodókat, hogy a gazdaság ezen szereplői már két évtizede többet fizetnek be a költségvetésbe, mint amit onnét vi sszakapnak. Elfogadhatatlan álláspontnak tartom a földszerzés lehetőségéből vagy akár a támogatásokból kizárni a mezőgazdasági termelést folytató szövetkezeteket. Ismét szeretném hangsúlyozni, nem szabad a kérdést kiélezni vagyvagy alapon. Ez ismét egy er őszakos beavatkozást jelentene a mezőgazdaságba, igaz, közelmúltunk történetében nem először. Aki így fogja fel a kérdést: vagy a magánszektor, vagy a társas gazdálkodás, annak fogalma sincs a valóságról! És jobban félti a termőföldet a szövetkezetektől, m int a strómanoktól és a spekulánsoktól. Annak természetes, hogy a földkérdés ügyében a Blaha Lujza térre, a Déli Pályaudvarra megy aláírást gyűjteni, meg a nagyvárosok forgalmas tereire; ott biztosan lehet találni 200 ezer aggódó és a földkérdésben ma még kellőképpen nem tájékozódott szavazópolgárt. (20.00) Attól félnek, hogy - idézem : "a hatalmas pénzbeli erőfölénnyel rendelkező külföldiek így közvetve, a földtörvénymódosítás után a magyar belföldi jogi személyekbe beférkőzve megszerezzék a magyar földt ulajdont". Kevésnek ítélik a kormány által előterjesztett törvénymódosító javaslatban található, külföldiek földszerzését kizáró biztosítékokat. Akkor erről vitatkozzunk! A tisztelt Ház kollektív bölcsességére támaszkodva alkossunk olyan törvényt, amely ke llő jogi hátteret jelent annak a közös akaratnak, hogy a haza földje ne jusson időnap előtt külföldiek kezére! Ehhez fel kellene hagyni azzal a politikai csőlátással, aminek ma tanúi vagyunk. Szeptember 9én elhangzott, hogy a külföldi lapokban bizony hird etések útján is keresik a földvevőket. Hát akkor mégsem zárja ki a '94. évi LV. törvény kellő biztonsággal a külföldiek földvásárlási lehetőségét? Mégis akadnak labanclelkületű ügyvédek, akik jó pénzért megcsinálják a zsebszerződéseket? Annak a külföldinek , aki ma itt földet akar venni, nyilván van pénze van; mit vesz rajta először: egy magyart, akinek a nevére kerülhet akár 300 hektár is. A falusi környezet tudja, hogy az ilyen, hirtelen nagygazdává lett embernek sem a földre, sem a hirtelen gyarapodó gazd asági felszerelésre nem volt módja a maga erejéből kellő tőkét gyűjteni, de tehetetlenek vele szemben, mert senki nem tudja bizonyítani, hogy a háttérben egy külföldi pénzember áll. A szövetkezetek által használt terület vészesen csökken, mivel sok, már ne m a földből élő földtulajdonos úgy gondolja, jó ajánlatot kapott, és eladja a tulajdonát, amit mint nemkívánatos látomást, felfestettek, hogy az így kialakult nagy birtoktesteken létrejött gazdaság elősegítője a falusi munkanélküliségnek. Ez bizony már meg jelent a kis falvakban. Ez a földterülethasználat maholnap ellehetetleníti az állattartó gazdaságokat. Nagyon félő, hogy a földárak fölfelé mennek. Vagy kívánatos lenne talán? Úgy gondolják, hogy megindul egy földvásárlási kampány? Véleményem szerint nem, itt egy folyamatról van szó. Ebben a folyamatban aki el akarjak adni a földjét, mert éppen meghalt a földhöz kötődő ember, és a gyermeke nem ott
