Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. november 18 (323. szám) - Pallag László (FKGP) - a földművelésügyi miniszterhez -"Nagybirtokrendszer Magyarországon" címmel - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. NAGY FRIGYES földművelésügyi miniszter:
3206 épített gazdálkodás teremti meg a nemzeti hagyományoknak megfelelő mezőgazdasági termelés alapjait. Ezzel szemben az utóbbi időben a sajtó beszámolt arról, hogy jelentős nagyságú mezőgazdasági területek olyan bankárcsoportok tulajdonába vagy használatába kerültek, amelyek befektetési céllal vásárolnak fel földterületeket. Egyes becslések szerin t a bankáragrár érdekeltségek már közel 15 ezer hektárnyi bérelt területen termelnek. A termőföldek fenti módon történő koncentrálása eredményeként jelenleg folyamatban van az agrárcégek holdingba szervezése. Várhatóan a közeljövőben létrehozzák az bankáragrár holding rt.t, a tervek szerint 2,5 milliárd forint alaptőkével. Az agrárérdekeltségeket a bankárcsoport hosszú távú befektetésnek tekinti. A bankár tulajdonosok véleménye szerint Magyarországon csakis nagyüzemi mezőgazdaságnak van jelene és jövője. Szerintünk ezen megállapítás téves, lobbyérdekeket szolgál. A bankárcsoport fenti törekvése ellentétes a családi kis- és középgazdaságokra épülő magyar mezőgazdaság hagyományaival és a fejlett európai országok gyakorlatával. Kérdezem, miniszter úr, a köve tkezőt: Egyetérte ön azzal, hogy a magyar mezőgazdaság tulajdonjogi szerkezete a bankárcsoport törekvésének megfelelően átalakuljon? Tervezneke és milyen intézkedéseket a mezőgazdasági monopóliumok kialakulásának megakadályozására? Mié rt hallgatják el és tagadják az európai gyakorlatban is jól működő családi kis- és középgazdaságokat? Várom válaszát. (Taps a Független Kisgazdapárt soraiban.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. A kérdésre dr. Nagy Frigyes földművelésügyi miniszter válaszol. Megadom a szót. (Dr. Nagy Frigyes mikrofonja nem működik.) Kérem a miniszter úr mikrofonját bekapcsolni! DR. NAGY FRIGYES földművelésügyi miniszter : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Képviselő Úr! Mielőtt kérdéseire vál aszolnék, engedje meg, hogy egykét dolgot kifogásoljak vagy vitassak felszólalásában. Először is az, hogy a családi és kisbirtokrendszerre épített gazdálkodás teremti meg a nemzeti hagyományoknak megfelelő mezőgazdasági termelés alapjait, ezt az álláspont ot talán egy kicsit át kellene értékelni. Magyarországon a rendszerváltás után egy vegyes mezőgazdaság jött létre, ahol megtalálható a családi gazdaságok, kisméretű kisegítő gazdaságok nagy száma, és mellette megmaradtak a nagygazdaságok is, ahol árutermel és folyik. A kormánynak mindig is az volt az álláspontja, hogy mindkét típusú gazdaságra nagy szükség van Magyarországon. Az egyikre amiatt, hogy igen jelentős szerepet játszik a lakossági ellátásban, bizonyos térségek foglalkoztatásában, a másikra pedig a zért, hogy a nagy tömegű árutermelést, az exportárualapot biztosítsa. Egyébként is nagyon nehéz különbséget tenni a kisgazdaság és a nagygazdaság szerepe, jövedelmezősége között, mert ez nem mindig a gazdaság méretétől függ. Hogy ilyen tömegű földet béreln ek bankárcsoportok, erről nekem nincs tudomásom. Viszont feltétlenül érdekesnek tartom azt a megállapítást, hogy mintegy 2,5 milliárd alaptőkét fektetnek be a gazdálkodásba, és az agrárérdekeltségeket a bankárcsoport hosszú távú befektetésnek tekinti. Azt hiszem, nagyon örülnék, ha ez így lenne, mert ez azt jelentené, hogy a banki szféra a jelenleginél nagyobb figyelmet szentel a mezőgazdaságra és nagyobb fantáziát lát benne. Megmondom őszintén, nem ezt tapasztaljuk a gyakorlati munkánk során. Hogy egyetért ünke a magyar mezőgazdaság tulajdonjogi szerkezetével és hogy a bankárcsoport törekvésének megfelelően (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi a felszólalási idő leteltét.) átalakuljone a magyar agrárstruktúra: nem értünk egyet. Továbbra is a vegyes a grárszerkezetet
