Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. november 18 (323. szám) - A kábítószer-fogyasztás visszaszorítása érdekében létrehozott eseti bizottság jelentéséről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - LEZSÁK SÁNDOR (MDF):
3155 Magam is nyújtottam be módosító indítványt az előbb elmondottak szellemében. Tudom, hogy benyújtásra került olyan módosító indítvány Nádori László képviselőtársam részéről, amely a határidőket korrigálja, hiszen az eseti bizottság valóban elkövette azt a hibát is, hogy irreális, nem tartható határidőket tűzött ki, nem számolt például a parlamenten belüli átfutási idővel. Bízom benne, hogy még a bizottságokban módunk lesz tovább vitatkozni ezekrő l a kérdésekről, és valami olyan országgyűlési határozatot elfogadni, amely nem tartalmaz irreális és egy későbbi csalódást előkészítő elemeket. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiból.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Megadom a szót Lezsák Sándor kép viselő úrnak, MDF; őt követi Márfai Péter képviselő úr, az MSZPből. LEZSÁK SÁNDOR (MDF) : Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! A kábítószerfogyasztás visszaszorítása érdekében létrehozott eseti bizottság jelentése magas szí nvonalú szakmai munkát tartalmaz, amely ebben a kormányzati ciklusban ritkaságszámba megy az Országgyűlésben. A jelentés lesújtó képet fest a kormányzat kábítószerrel kapcsolatos politikájáról és annak következményeiről. A drogstratégia hiánya, a kábítósze rforgalom növekedése mutatják a kormány bizonytalanságait, tehetetlenségét. Erre a Magyar Demokrata Fórum képviselői már korábban rámutattak, például Dobos Krisztina ez év májusában - amikor itt, a parlamentben, az MDF szakmai bázisának nevében is - a káb ítószer elleni küzdelemben történő közös összefogásra szólított fel, és megfelelő érvekkel, javaslatokkal támasztotta alá megszólalását. A helyzet súlyosságát jól jellemzik a jelentésben található adatok is. 1991ben 12 esetben, az idei esztendőben pedig 4 3 esetben derítettek fel kábítószercsempészetet. 1991ben 18 kilogramm kábítószert foglaltak le, ebben az esztendőben már eddig több, mint két tonnát (Dr. Toller László: Ez pozitívum!) , vagyis több mint százszorosára növekedett a felderített kábítószercs empészet mértéke! (Dr. Toller László: Katasztrófa!) Sajnos valószínű, hogy nem a felderítés lett százszor hatékonyabb, hanem a csempészáru mennyisége lett sokkal nagyobb. A jelentés tehát rendkívül kritikus képet fest a jelenlegi magyarországi droghelyzetr ől, pedig az előző kormány idején megtörténtek a lényeges kezdeményezések. 1991 óta a drogterápiás intézmények támogatása önálló tétele lett a költségvetésnek. 1992 óta költségvetési támogatásban részesülnek az olyan egyházi, alapítványi rehabilitációs int ézetek is, amelyek az egészségügyön kívül működnek. Egyébként a jelentésben érdemes lett volna jobban hangsúlyozni az egyházi és civil szervezetek működését és hatékonyságát, lehetőségeit. 1992ben törvény írta elő, hogy létre kell hozni a szenvedélybetege k rehabilitációs intézményét. Az elmúlt ciklusban jött létre a társadalombiztosítás mentálhigiénés alapja. A ma futó, kábítószerfogyasztást megelőző programok - például a DADA, a Chef, az Unicri - szintén az előző ciklusban indultak el, és ekkor alakult m eg a tárcaközi bizottság is. Sajnálatos, hogy a jelenlegi kormány nem folytatta ezt a sort, és most oda jutottunk, hogy a parlament illetékes bizottsága is elmarasztalja a kormányzati tevékenységet. A jelentés stratégia- és koordinációhiánnyal vádolja a ko rmányzatot. Egyesek úgy vélekednek, hogy a kábítószer jelentősége még nem éri el az egyéb társadalmi devianciák - például az alkoholizmus - súlyát, ezért a parlament aránytalanul sokat foglalkozik a kábítószerrel, és kevesebbet egyéb társadalmi zavarokkal, devianciákkal. (11.20) Látnunk kell azonban, hogy az utóbbi években Magyarország a kábítószerkereskedelem célországává vált. A kábítószerkereskedők piacbővítő szándékára kézenfekvő megoldás az új középeurópai demokráciákban való terjeszkedés. Ezen a te rületen a későn jövők sajátos előnyével indulhatnának. Tőlünk nyugatabbra már tudják, hogy milyen súlyos csapás a drog, és ott a