Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. november 18 (323. szám) - A kábítószer-fogyasztás visszaszorítása érdekében létrehozott eseti bizottság jelentéséről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - DR. GYŐRIVÁNYI SÁNDOR (FKGP):
3151 Megadom a szót Győriványi Sándor képviselő úrnak, Független Kisgazdapárt őt Béki Gabriella képviselő asszony követi. DR. GYŐRIVÁNYI SÁNDOR (FKGP) : Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A szenvedélybetegségek szin te egyidősek az emberiséggel. A Bibliából ismerjük például az alkohol súlyos hatását és különböző gondjait. Nicot óta, Amerika felfedezése óta a dohányzás káros hatásáról is tudunk, és azokról a betegségekről is, amiket például a dohányzás okoz, és évről é vre bekövetkeznek az ezzel kapcsolatos tömeges halálesetek, a rendkívül sok különféle megbetegedés. Most azonban a kábítószerekről szólunk, amelyek Európában a XX. században törtek előre, hisz tudjuk, hogy a különböző drogok, a TávolKeleten az ópium, a ha sis már háromezer éve ismertek, és ezeket a drogokat súlyos károsító hatásuk mellett is bizonyos módon elfogadta a keleti társadalom. Tudjuk, hogy ópiumháború tört ki e századunk elején Kínában, amely bizonyos hatalmi körök szolgálatában állt. Az európai k ábítószerfogyasztás a XX. század egyik legijesztőbb kihívása, amely a fejlett, de a kevésbé fejlett országok számára is egyaránt megjelent és ebben a században, amely különösen gazdag rémtörténetekben, újabb rémtörténetek tömegeit vetette fel. Ijesztő a k ihívás, hiszen olyan ellenséggel állunk szemben, amely alattomosan, szinte láthatatlanul támad azzal, hogy különösen a fiatalabb generációkban mérgezi, veszélyezteti a társadalom jövőjét szerteágazó hatásaival együtt pedig - gondolhatunk itt úgy az AIDS el terjedésében betöltött szerepére, mint a hozzá kötődő bűnözésre - még sötétebbé tehető ez a kép, ha végigvesszük az összes veszélyforrást. Növeli ezeket az is, hogy nem közvetlenül jelentkeznek a hatások, hanem csak később, és ha nem tesszük meg a szokásos óvintézkedéseket - ugyanúgy, mint a járványos betegségek esetében , súlyos árat kell fizetnünk érte. A kábítószerfogyasztás elterjedését túlságosan egyszerű lenne pusztán társadalmi okokra, problémákra visszavezetni. A kérdésnek sokkal több összetevője van annál, hogy leegyszerűsíthessük, hiszen a legenyhébb kábítószerhasználat, a dohányzás sem vezethető vissza kizárólag szociális vagy társadalmi kérdésekre, de kétségtelen, hogy a rendszerváltás az emberek és áruk szabadabb mozgása felgyorsította Magyar országon is az elterjedés folyamatát. A hazai államhatalom régóta tett lépéseket a kábítószerprobléma visszaszorítására jórészt a nálunk jóval jobban érintett országok által kezdeményezett nemzetközi egyezmények kapcsán. A kormány, számolva a lehetséges p roblémákkal, a rendszerváltást követően már 1991ben életre hívta a kábítószerügyi tárcaközi bizottságot, és különösen az utóbbi időben számos rendelkezés született, amelyek a kábítószerek elterjedésének megakadályozását, a fogyasztás megelőzését szolgáltá k. Az Országgyűlés átérezve a kérdés súlyát, azt hiszem, túlzás nélkül mondhatom, hogy a 111/1996. számú országgyűlési határozattal, eseti bizottság felállításával és működtetésével élére állt a kábítószerellenes küzdelemnek olyan egyetértésben, amelyre p élda az elmúlt években kevés akadt. Ez az egyetértés jellemezte a bizottság munkáját is. Sőt, rendkívül felemelő érzés volt, hogy a munka során az érintett szervek, melyekkel a bizottság kapcsolatot teremtett, nem kibúvókat kerestek, hanem valóban aktívan igyekeztek javaslataikkal, információikkal minél eredményesebbé tenni a tevékenységet. Meggyőződésem ezért, hogy a határozattervezet, amely most az Országgyűlés előtt fekszik, elfogadás esetén jól fogja segíteni és szolgálni nemcsak a kormány munkáját, han em az ország egészének érdekeit is. Bízom benne, hogy a határozatban foglalt, ittott kiegészítendő feladatok végrehajtását az érintettek legalább olyan hittel és meggyőződéssel fogják végrehajtani, mint ahogy jelentőségük megérdemli, és ahogy korábbi hozz áállásuk ezt tükrözte. A bizottsági jelentés részletesen áttekinti a kábítószerkérdés szinte valamennyi oldalát. Azok, akik áttanulmányozzák, a benne foglalt adatokból közel teljes képet kapnak. Néhány gondolatot azonban mégis szeretnék kiemelni, nem azért , mintha az anyagban nem volnának elég világosan rögzítve, hanem azért, mert úgy érzem, még nagyobb nyomatékot kell adni nekik.
