Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. november 18 (323. szám) - A kábítószer-fogyasztás visszaszorítása érdekében létrehozott eseti bizottság jelentéséről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - JUHÁSZ GÁBOR, a kábítószer-fogyasztás visszaszorítása érdekében létrehozott eseti bizottság elnöke, a napirendi pont előadója:
3134 terjedő szabadságvesztés v ár azokra, akik a bűncselekményt jelentős mennyiségű kábítószerrel bűnszervezet tagjaként vagy megbízásból követik el. A kábítószerfogyasztás ugyan nem szerepel a tiltott magatartások között, azonban a megszerzés büntethetősége és az erre vonatkozó jogért elmezés alapján gyakorlatilag a fogyasztás is büntetendő cselekmény. A fogyasztó azonban enyhébb elbánásban részesülhet, mint a kereskedő. A Btk. 282/A §a lehetővé teszi a csekély kábítószermennyiséget saját használatra termesztő, előállító, megszerző va gy tartó elkövető büntethetőségének megszűnését, ha az elsőfokú ítélet meghozataláig okirattal igazolja, hogy legalább hathónapos folyamatos kábítószerfüggőséget megelőző vagy gyógyító kezelésben részesült. A kábítószer fogalmát a Btk. nem határozza meg, tehát keretjogszabálynak tekinthető e szakasza. A kábítószerekre a BM és az Egészségügyi Minisztérium 1968.(V.12.) számú, illetve a pszichotrop anyagok listájára a 27/1997. számú Népjóléti MinisztériumBM együttes rendelet vonatkozik. A Legfelsőbb Bíróság hivatkozott állásfoglalása szerint kábítószernek a Btk. 282. és 282/A § alkalmazásában csak az 12. jegyzékekben szereplő pszichotrop anyagok tekinthetők, a 34. jegyzékekben felsorolt pszichotrop anyagok és törzskönyvezett gyógyszerkészítmények kábító hat ású anyagok lehetnek. A Btk. 282. § (5) bekezdése büntetni rendeli a kábítószerrel visszaélésre irányuló előkészületet. Ez három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A Btk. 282. § (3) bekezdése a visszaélés kábítószerrel büntette minősített eseténe k tekinti, ha a bűncselekményt jelentős mennyiségű kábítószerrel követik el. A jelentős és a csekély mennyiség mértékét viszont nem a Btk., hanem a Legfelsőbb Bíróság már idézett állásfoglalása határozza meg. Eszerint csekély mennyiségűnek értékelték a káb ítószerhez hozzá nem szokott fogyasztóra vonatkoztatott halálos, illetve mérgező adag legfeljebb tízszeresét, és jelentős mennyiségűnek az ilyen adag több mint százszorosát. A csekély mennyiségre elkövetett bűncselekmény egyébként továbbra is vétségnek szá mít, melynek büntetése két évig terjedő szabadságvesztés, közérdekű munka vagy pénzbüntetés. A kábítószerprobléma büntetőjogi szabályozásához tartozik még, hogy a büntetőeljárási törvény 101. §a alapján az eljárás tárgyául szolgáló kábítószert le kell fo glalni. A Btk. 77. és 286. §ainak értelmében pedig kötelező az elkobzás kábítószerrel történő visszaélés esetén. Megállapíthatjuk, hogy törvényeink és rendeleteink alapvetően harmonizálnak a vonatkozó ENSZ- és egyéb nemzetközi normákkal. Néhány fontosabb megoldandó problémára azonban szeretném felhívni a figyelmet. Az egyik ilyen, hogy a joganyag koherenciája nem tökéletes. A másik, hogy nem csatlakoztunk a tárgykörrel kapcsolatos valamennyi európai egyezményhez. A kábítószer és pszichotrop anyagok listája , illetve jegyzéke rendszeres ellenőrzésre, illetve kiegészítésre szorulna. A törvények szerint kábítószerek, illetve pszichotrop anyagok gyártásával, forgalomba hozatalával, feldolgozásával csak állami szervek foglalkozhatnak. A privatizáció viszont alapv etően megváltoztatta a gazdasági tulajdonviszonyokat, jelenleg alig lehet olyan gazdálkodó szervezet, amely a vonatkozó jogszabályokban szereplő feltételeknek megfelelne. (9.30) A kábítószerek raktározása ma nem megfelelően megoldott. Nem egyértelmű és tar talmilag is kifogásolható a lefoglalt, elkobzott kábítószerekkel kapcsolatos hatósági eljárásra vonatkozó szabályozás. A Btk. visszaélés kábítószerrel tényállása nem felel meg az alkotmányos büntetőjog követelményeinek, nem határozza meg ugyanis a büntetőj ogi felelősséggel ezen a területen összefüggő alapkategóriákat, így a kábítószer fogalmát, a csekély és jelentős kábítószermennyiségeket. Az idézett fogalmak és mennyiségek törvényi meghatározásának hiánya megítélésünk szerint jogbizonytalanságot eredmény ez. A Btk. tényállásainak szabályozása nem kellően differenciált. A csekély és jelentős mennyiségeknek a Legfelsőbb Bíróság 155. számú büntető kollégiumi állásfoglalásában meghatározott viszonyítási alapjának terminológiája - nevezetesen a halálos adag tíz, illetve százszorosa - a közvélemény számára aggodalmat keltő. Meg
