Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. november 11 (321. szám) - A Magyar Köztársaság és az Apostoli Szentszék között a katolikus egyház magyarországi közszolgálati és hitéleti tevékenységének finanszírozásáról, valamint néhány vagyoni természetű kérdésről 1997. június 20-án aláírt megállapodás megerősítéséről szól... - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - SASVÁRI SZILÁRD (Fidesz):
3005 Országgyűlés többsége, hogy káros ratifikálni ezt a megállapodást; éppen elég, ha a magyar törvényekben alakítunk ki olyan egyházfinanszírozási modellt, amely mindenki számára megnyugtató módon rendezi az egyházfinanszírozás ügyét. Pontosan a múlt h eti felszólalásomban mondtam el, hogy semmiféle szükség nincs további nemzetközi garanciák beépítésére, mert Magyarországon a vallásszabadságot nemcsak maguk a legmagasabb szintű törvények - mint például az alkotmánytörvény vagy a kétharmados vallásügyi tö rvény , hanem nemzetközi konvenciók is regulázzák. (19.30) Így például az európai emberi jogi konvenció részese Magyarország, és részese az ENSZ politikai és polgári jogok egyezségokmányának is. Másrészt pedig azt szeretném mondani Sasvári Szilárd képvise lő úrnak, hogy természetesen nem emlegetünk semmiféle francia elválasztási modellt, képviselő úr, Bauer Tamás példája tényként mondta el, hogy ilyen modell is van. Amit mi emlegetünk, tisztelt Ház, magyar szellemi hagyomány, az a hagyomány, amit Deák, Koss uth, Eötvös József és még sokan mások képviseltek. És ha már Sasvári képviselő úr szembeállította egymással a francia és amerikai elválasztást - zárójelben jegyzem meg: egyébként részben igaza van, egyetértek ezzel, hogy más tőről fakadt az egyik, más tőrő l a másik , viszont szeretném fölhívni tisztelt képviselő úr figyelmét, hogy például Deák Ferenc az amerikai rendszerre hivatkozott, nem a franciára. Tehát ez a szellemi hagyomány, amiről beszélek, az egyházbarát elválasztás modellje, és ez az, tisztelt H áz, amelyet mi itt, a XXI. századhoz közeledve is változatlanul aktuálisnak tartunk, és ez az, ami alapján azt mondjuk, mint amit Deák is mondott, hogy minden olyan lépést támogatunk, amely eme modell kiteljesedése felé vezet, és ellenzünk minden olyan lép ést, amely attól eltávolít. Köszönöm, tisztelt Ház, a megtisztelő figyelmet. (Taps az SZDSZ padsoraiban.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! Kérem, jelezzék azok a képviselőtársaim, akik két percben kívánnak szólni. (Sasvári Szilárd jelentkezik .) Sasvári Szilárd nem is mondhat mást. Ezek szerint többi képviselőtársam jelen pillanatban nem két percig akar beszélni. Megadom a szót Sasvári Szilárd képviselő úrnak, Fidesz. SASVÁRI SZILÁRD (Fidesz) : Köszönöm elnök úr, a szót. Tisztelt Ház! A következ ő négy dolgot szeretném mondani. Az egyik, hogy számomra az állam világnézeti semlegessége nagyon fontos kategória, és hadd világítsam meg, hogy milyen szempontból: az állam és az egyház elválasztásának oldaláról. Ami engem vezet, az az én történelmi tapas ztalatom. Nekem az a fontos, amire részben az Alkotmánybíróság, részben pedig mások felhívták a figyelmemet, hogy az állam és az egyház viszonyában az állam akkor jár jó úton, ha világnézetileg semleges. Ez azt jelenti, hogy nem azonosul egyetlenegy világn ézettel sem, és nem hoz létre olyan politikai intézményrendszert, amely egy világnézetet képvisel. Elnézést, ezt most politikai célzásoktól mentesen mondom, tehát semmiféle ilyen szándék nincs bennem. Ez az én történelmi tapasztalatom. A magyar hagyományok kapcsán hadd mondjam azt, hogy az amerikai legfelsőbb bíróság azt a mondatot írta le egy egyházi döntésében - amit csak szabadon tudok idézni, ezért elnézést, és az amerikai népre utal , hogy mi vallásos nép vagyunk, és feltételezzük a Legfelsőbb Lény lé tét. Ez egy elég határozott mondat, ami például "alkotmányos szintűnek" minősülhet Magyarországon; szóval ez egy fontos egyházi kijelentés. Azt gondolom, hogy ez a fajta szemlélet a deáki hagyományokhoz kapcsolódik, és ebből ránk nézve is következnek követ kezmények, amik például ennek a törvénycsomagnak a támogatására szólítanak fel minket. És végül még egy pontja annak a dolognak, amiről itt szó van: ez az, hogy az állam hol működhet együtt az egyházakkal. Például jó lenne, ha olyan sajátos körülmények köz ött elősegítené az
